Századok – 1999

Közlemények - Szegedi László: A rendszerezés és a meghatározás lehetőségei a címertanban I/145

160 SZEGEDI LÁSZLÓ besorolását a fej határozza meg. Ha pl. a képzeletbeli lény hárpia, az ember és nem az állat csoportba soroljuk, mert emberi feje (bár állati teste) van. Címerábrázolásokon gyakran szerepel a (páncélos) kar és láb. Ezek lehetnek letépettek, ha a vágóvonal cafatos, és levágottak, ha a vágóvonal egyenes. A címerkép lehet növekvő, ha csak 1/3-ra látható, előtűnő (vagy előbukkanó), ha félig és előtörő vagy kitörő), ha kétharmada látszik. Ha csak a körvonalai figyelhetők meg, árnyéknak nevezzük. A leginkább szétágazó címercsoportot talán a tárgyak képezik. Ezeket külön alcsoportokba osztjuk: 1. fegyverek (pajzs, sisak, páncél, kard, gránát, ágyú, ágyúgolyó stb.), 2. közlekedési eszközök és részeik (kocsi, kocsikerék stb.), 3. munkaeszközök és műszerek (az ipari és mezőgazdasági termelés, a halászat, a vadászat, a kézművesség eszközei, pl. bányászcsákány, fejsze, fogók, szegek, ék, malomkő, ásó, mérleg, kötél stb.), 4. az öltözet és részei, valamint díszítőeszközök (kalap, szemüveg, cipő, szalag, bojt, ékszerek stb.), 5. épületek és építmények, valamint részeik (vár, bástya, erőd, templom, gyár, kerítés, oszlop, ajtó ablak, kulcs, oltár, létra, lépcső, csengő, sátor, harang, sorompó, kút, szökőkút stb.), 6. berendezési tárgyak (szék, asztal, tükör, párna stb.), 7. hatalmi jelvények (korona, pásztorbot, mitra, jogar, zászló, koszorú stb.), 8. hangszerek (dob, trombita, hárfa stb.), 9. edények és tárolóeszközök (kehely, doboz, dézsa, tarisznya, láda, koporsó stb.), 10. használati tárgyak (fésű, borotva stb.), 11. egyéni és csoportjelképek, jelvények (betűk, mesterjegyekjelvények, jelképek stb.), 12. ételek és nyersanyagaik (perec, cukorsüveg, méz, liszt, kenyér stb.), 12. a műveltség eszközei (könyv, pergamen, toll, stb.), 13. állatokhoz kapcsolódó tárgyak (patkó, nyereg, kantár, ostor, kengyel, sarkantyú, állatbőr, zabla, méhkas stb.), 14. egyéb tárgyak (felismerhetetlen tárgy, rendszerezhetetlen tárgy). Az állatok csoportját szintén több alcsoportra osztjuk: 1. vírusok, 2. egysejtűek (amőba, napállatkák, papucsállatkák stb.), 3. szivacsok (tengeri szivacs), 4. testüreg nélküliek (hidra, korall, medúza), 5. férgek és puhatestűek (pióca, csiga, kagyló, polip), 6. tüskésbőrűek (tengeri sün, tengeri csillag), 7. ízeltlábúak (rák, pók, skorpió, bóbita, rovarok: méh, légy, hangya, szarvasbogár stb.), 8. halak (csuka, aranyhal, ponty, keszeg, delfin - ez ugyan emlős, de a heraldikában hal formájában ábrázolták, mint a halak királyát, ikra stb.), 9. kétéltűek és hüllők (béka, ebihal, gőte, szalamandra, gyík, kígyó, teknős, ősgyík, stb.), 10. madarak (szárny, karom, szárnyas karom, toll, strucctoll, csőr, sas, pelikán, daru, strucc, kakas, papagáj, meghatározhatatlan madarak stb.), 11. emlősök (rovarevők: sün, vakond, cickány; denevér; ragadozók: kutya, farkas, farkasfog, medve, menyét, oroszlán, tigris; elefánt, mamut, lamantin; páratlanujjú patások: orrszarvú, ló, szamár, lófarok; párosujjú patások: vadkan, víziló, szarvas, szarvasagancs, tulok; nyúl; rágcsálók: mókus, hörcsög, egér, pele; majomfélék: maki, majom stb.), 12. képzeletbeli állatok (griff, sárkány, baziliszkusz, párduc stb.), 13. egyéb állatok (meghatározhatatlan állatok stb.). Az állatokra szintén érvényes, hogy a külön névvel (pl. griff) el nem látott olyan állatok besorolásánál, melyek teste és feje két különböző ismert állat testrészeiből van összeállítva (pl. medvefejű és oroszlántestű állat), a fej (és annak máza) a releváns, az állatot a fej szerint soroljuk be a rendszerbe (a medvék közé).