Századok – 1999
Közlemények - Szegedi László: A rendszerezés és a meghatározás lehetőségei a címertanban I/145
RENDSZEREZÉS ÉS MEGHATÁROZÁS A CÍMERTANBAN 159 pl. a villa, ágas, szarufa, stb.; ezen utóbbi három mesteralak az angol rendszerben külön főtípusnak számít). A keresztek (valamint a villa és az ágas) geometriájuk miatt a pajzsban csak egyesével fordulhatnak elő. Az egyéb mesteralakok csoportját olyan címerábrák képezik, melyek részben a fentiek változatai, részben külön típusok. A fontosabbak a következők: a telek (tulajdonképpen félszélességű pajzsfő), a sakkozott, harántsakkozott, rutázott mező (ha a pajzs egyidejűleg többször is vágott és hasított, illetve harántolt és balharántolt, harántolt és hasított stb., s az így létrejövő tagolásokban két máz /egy fém és egy szín/ váltakozik sakktáblaszerűen), a rácsozott, harántrácsozott stb. pajzs (ha a mázak nem váltakoznak); az ék (az osztóvonalak hegyesszögben találkoznak), a süvegezett pajzs (két ék a pajzsmező tetejével érintkezik), a saruzott pajzs (az ékek osztóvonalai a pajzstalp közepén találkoznak), a ráma (a pajzsszélesség 1/7-ét a mező borításától eltérő borítású keret szegélyezi), a bizánci (a pajzsban elhelyezett fém borítású korong), lepény (a korong borítása szín; ha fele fém, fele szín a neve lepényes bizánci) stb. A címerábrák rendszerezését már többen is megkísérelték elvégezni. Spener a mesteralakokat első osztályú (pajzsfő, pólya, cölöp, harántpólya, szarufa, kereszt, ráma, szabad telek stb.) és másod osztályú mesteralakokra osztja. Ezek az első osztályú mesteralakok diminutívái és ezektől különálló objektumok: "Vidimus figuras, quae inter honorabiles primum ordinem (Menestrierius, cujus alioqvi enumerationem secuti sumus, secundum vocat, primo partitionibus scuti attribuit) constituunt. Nunc ad secundum classem transimus, in illam qvae idem autor, tertiae & qvartae ascribit simul compingentes. Hue referemus sequentes species, 1. diminutiones figurarum honorabilium primiordinis, 2. tessellas, 3. rhombos, 4. cuneos, 5. elathros, 6. cuspides, 7. annulos, 8. orbes, 9. plinthides. Est ergo prima species hujus classi, diminutio figurarum primae classis."37 A címerábrák másik nagy csoportját a címerképek alkotják. Spener két nagy osztályukat különbözteti meg: 1. természeteseket és 2. mesterségeseket. A természetesek élőkre (emberek, állatok, növények) és élettelenekre (égitestek, földiek: tűz, víz, föld) oszlanak, az állatok kategóriáján belül pedig megkülönböztet repülőket, menőket, úszókat és csúszó-mászókat. A mesterségesek alcsoportjai: szerszámok, ruházat, fegyverek, épületek, betűk és nevek. Lényegében ezt a rendszert alkalmazta Schmeitzel is.3 8 Ezen felosztás címertani szempontból nagyon logikus (bár egyes alcsoportokon, mint pl. a mesteralakok, az élettelenek és a mesterségesek kategóriái, van mit finomítani), egy címerhatározói rendszer szempontjából viszont csak áttételesen használható, mert túl sok lépcsőfok vezet el a konkrét címerábráig. Ezért a címerképeket hat csoportba osztjuk: 1. emberek, 2. tárgyak, 3. állatok, 4. természeti tárgyak és jelenségek, 5. növények, 6. egyéb címerképek. Az ember csoportba soroljuk az embert és testrészeit (láb, kéz, páncélos kar, szív, vér, Isten szeme stb.), az egyházi méltóságokat (pap, püspök, szentek stb.), az állatokkal együtt szereplő embereket (lovas, vadász, szamáron ülő paraszt), a képzeletbeli lényeket, ha ember formájú az ábrázolásuk (vadember, szfinx, szirén, hárpia, kentaur stb.), miközben az az általános elv érvényesül, hogy a lény rendszertani 37 Spener i. m. 184. 38 Schmeitzel i. m. 123. sk.
