Századok – 1999

Tanulmányok - Tóth Endre: Szent Adorján és Zalavár I/3

SZENT ADORJÁN ÉS ZALA VÁR 11 hanem síkságon, mocsaras környezetben fekszik. Az apátság éppen azokkal a földrajzi adottságokkal nem rendelkezik, amelyek a legkorábbi — és későbbi — hazai bencés monostorokat jellemzik. A szokásokkal ellentétes helyválasztás az alapító jól meggondolt szándékosságát jelzi. Az, hogy a szándékosság a helyhez, a szenthez, vagy mindkettőhöz kapcsolódik, vizsgálandó. A szent kiléte A szentkultusz vizsgálatánál gyakran szkepszissel szoktak hivatkozni arra, hogy ebből vagy abból a szentből akár több tucat is „rendelkezésre áll", ezért egy vizsgálat aligha vezethet eredményre. A mosaburgi szent esetében még Bogyay Tamás is arról írt, hogy egy katalógus 33 Adóiján nevű szentet tart számon ezen a néven5

3

. Könnyen belátható, hogy az ilyesfajta kétely a legkevésbé sem mentesíthet a vizsgálattól. A Martyrologium Romanum 62 Jánost tart nyilván: a középkorban templomot gyakorlatilag azonban csak a Keresztelő és ritkábban az Evangélista tiszteletére szenteltek5

4

. Egy kora Árpád-korban tisztelt szent kilétének a vizsgálatánál nem a katolikus egyház összes szentjét, boldogját feltüntető szent-lexikonok adatai az irányadóak, hanem a legkorábbi martyrológiumok, kalendáriumok és szanktorálék. Ráadásul Hadrianus csak a vértanuk között kereshető. Először tehát megvizsgáljuk, hogy melyik Hadrianusról lehet szó a 9., és melyikről a 11. században. A Martyrologium Romanum (MR), a katolikus egyház hivatalos vértanú katalógusa összesen öt szóba jöhető személyt és hat ünnepnapot tart nyilván. Fr. Doyé hat Adriánust sorol fel55

. A Bibliotheca Hagiographica Latina öt ilyen nevű szent életrajzáról tud. Az ikonográfiái lexikonok pedig már csak egy-két szentet sorolnak fel (a nikomediait és a caesareait). A 425 körül Eszak-Itáliában összeállított Martyrologium Hieronymianum, az összes későbbi vértanújegyzék alapja: az év napjainak megfelelően sorolja fel a vértanukat, transzlációikat és az ünnepeket. A szöveg kritikai kiadása szerint5

6

a következő Hadrianus vértanuk ismertek, naptári rendben: Március 1. : eldönthetetlen, hogy a caesarea! vagy a nicomediai vértanút ünneplik; a massiliai Hadrianus és társa szövegromlásból eredő tévedés. (MH p. 121, 23.). Március 4.: a nicomediai Hadrianus és 23 névtelen társának ünnepe (MH p. 127, 82, BHL 3744-3745). Március 5.: a Caesareai (Palesztina) Hadrianus és Eubulus napja (MH p. 128, 5, Eusebius, Mart. Palest. XI 29,30). November 13-án és 16-én feltehetőleg ugyanarról a Hadrianusról emlékezik a martyrologium: róla semmit sem tudunk (MH p. 398,9.). 53

Bogyay Tamás: Történeti forrás- és művészettörténeti stíluskritika Zalavár körül, Zalai Múzeum 4, 1992, 170. Mező Α.: 1996, i m. 51. 54

Mező arról írt (i m. 97), hogy a Szent János patrociniumok e két szent között nehezen választhatók szét. A tapasztalatom szerint azonban különbséget tudunk tenni. A Keresztelő tiszteletére emelték a templomok zömét, és éppen az elteijedtség miatt a Baptista jelzőt általában nem írták ki. A jelző nélküli szent János templomok alatt többségükben a keresztelő értendő. Ezzel szemben, ha az evangélista tiszteletére emelték a templomot, éppen ennek a patrociniumnak a ritkább előfordulása miatt, azt inkább jelölték. 65 Doyé, Franz: Heilige und Selige der römisch-katolischen Kirche, Leipzig 1929, I. 483-484. 56 Delehaye, Hyppolit: Commentarius in Martyrologium Hieronymianum, Acta Sanctorum novembres, Tomus II. pars posterior, Bruxelles 1931;