Századok – 1999

Kisebb cikkek - Anderle Ádám: A bécsi udvar és a carlis;o VI/1344

1346 KISEBB CIKKEK azonban az is kiderül, hogy Metternich óvatos, s kezdetben nem kötelezi el a Mo­narchiát egyértelműen a carlismo mellett, - ezért is nem 1833-ban, hanem csak 1836-ban került sor a diplomáciai kapcsolatok megszakítására. Carlos képviselője, Acu­día gróf, VIL Ferdinánd volt minisztere ugyan megjelent Bécsben, de Metternich nem kezeli teljes jogú követként, - ahogy egyébként Izabella követét sem. A „car­lista párt' ' azonban igen erős és aktív Bécs­ben, jelenti Luis Noeli követ, de Metter­nich elutasítóan kitérő választ ad az elis­merést illető sürgetésükre. A spanyol követ 1834 végén még reményt lát arra is, hogy Bécs végül Izabellát ismeri el. Metternich „bölcs és óvatos", írja Noeli, és „alappal biztosíthatom Ont, írja mi­niszterének, hogy az osztrák kormány nem fog könnyen letérni az eddig választott útról", amit „sajátos semlegesség"-nek nevez a követ. Metternich e megfontolt magatartá­sát a diplomáciai szakítás időszakában is megőrizte, s 1845-1848 között a két párt közötti béke és megegyezés elérése érde­kében szorgalmazta, hogy Izabella és „Montemolín grófja" (=Carlos) kössenek házasságot. Metternich szerint, azon kívül, hogy véget érne az áldatlan dinasz­tikus küzdelem, a trón körül „a nemzet többsége" tömörülhetne, és Spanyolor­szág, erős belső pozícióból függetlened­hetne a külföldi befolyástól. Ε tervet a spanyol liberálisok heves ellenállása azon­ban lehetetlenné tette.6 A carlismo tehát összeurópai dimen­ziójú és jelentőségű ügy, s így Béccsel fenn­tartott kapcsolatának vizsgálata a Monar­chia külpolitikájának új, teljesen ismeret­len dimenzióit is megvilágíthatja. Ε kér­désben még a legalapvetőbb adatok sin­csenek rendben. Az 1997-ben kiadott, rep­rezentatív munkának számító, osztrák történészek által írott könyv még a dip­lomáciai kapcsolatok újrafelvételének dá­tumát sem ismeri pontosan.7 Arról van ugyanis szó, hogy a fiatal uralkodó, Ferenc József 1848 nyarán­őszén rendezte diplomáciai kapcsolatait Izabella kormányával8 - s ez ugyancsak elemzést igénylő kérdés, s összefügg Spa­nyolország és Anglia megváltozott viszo­nyával, tehát az európai hatalmi konstel­lációk változásaival,-beleértve az 1848-as európai forradalmak hatását is.9 A Bécsben székelő spanyol követ he­tente-kéthetente küldött jelentései eköz­ben számunkra azért fontosak, mert fo­lyamatosan küld információkat Madridba a magyar szabadságharc ügyeiről is.1 0 Mindenesetre Bécs 1848-ban rendez­te viszonyát Izabellával, anélkül, hogy Ká­roly követőivel megromlott volna a kap­csolata, sőt: a hatalom központjától távol élő Habsburg főhercegi családok és Carlos családja közt többszálú kapcsolat formáló­dott a század második felében. Maga „Beira hercegnője", V. Carlos második felesége is Habsburg-lány, Mária Beatrix. Ez a szituáció érdekes és kényes. Egy­felől - a spanyol követi jelentések híra­(1834. október 3.), No 75. (1835. május 2.), No 84. (1835. június 28.), No 92. (1835. július 31.), No 95. (1835. augusztus 6.) iratokat. 6 História de Espana (dir. R. Menéndez Pidal). T. XXXIV Madrid, 1981. 390. 7 Ferdinand Opll - Kari Rudolf: Espana y Aust­ria. Ed. Cátedra, Madrid 1997. Ε szerint „desde 1836 a 1851 Austria no mantuvo relaciones diplo­máticas con Espana". Op.cit. 194. 8 Az 1849 január 28-án kelt miniszteri inst­rukció, amely az új bécsi spanyol követ feladatait fogalmazta meg, világosan fogalmaz: „e félbeszakítás múltévjúliusáigtartott". MAE(H) Correspondencia de las embajadas.... Austria. Leg. 1361. 9 Josep Carlos Clemente: Las guerras carlistas. Madrid, 1982, p. 156-161. Vó. M Espadas Burgos és J. R. de Urquijo Goitia: História de Espana. T. 11. Madrid, Ed. Grados, 61-62, 79. 10 Ezt az iratanyagot a MAE(H) Leg. 1360 tar­talmazza. (Austria, 1834-1850).

Next

/
Oldalképek
Tartalom