Századok – 1999
Közlemények - Raáb Renáta: A magyar szabadságharc a korabeli dán sajtóban VI/1297
1314 RAÁB RENÁTA színben feltűntetni. 3 7 Ausztria magyarországi kötöttsége lehetővé tette, hogy Ausztria és a frankfurti liberálisok nélkül hozzáfogjon uniós terveinek megvalósításához. Ennek érdekében május végén a szász és a hannoveri királlyal együttműködve a három király szövetségének keretében (Trekongeforbund) a többi német államot is felszólítja a szövetséghez és az uniós alkotmánytervezethez való csatlakozásra.3 8 Poroszország ekkor éri el fénypontját, hiszen Bajorország, Württemberg és Ausztrián kívül a kis államok, melyek korábban elismerték a frankfurti birodalmi alkotmányt, most hajlandónak mutatkoztak az unióhoz való csatlakozásra. Dánia számára pedig egyre reménytelenebbnek tűnt a porosz kormánnyal való végleges megegyezés. A dán kormány jobban, mint bármikor a háború folyamán szükségét érezte a nagyhatalmak aktív katonai támogatásának, s ez lesz az a pillanat, mikor már a közvéleményben és a dán kormányban is tudatosul, hogy „a világ végén" zajló háború nem egyszerűen egy izgalmas sztori, hanem Dánia jövőjének alakulásában komoly politikai tényezőt jelent. A magyar szabadságharc 1849 nyarára minisztertanácsi tárgyalások témájává válik. Áprilisban a dán kormány pétervári követén, Otto Plessenen keresztül az orosz kormányhoz fordult. Nesselrode azzal utasította vissza Plessen fegyveres beavatkozásra vonatkozó kérését, hogy „Oroszország nem vehet két olyan komoly kérdést egyszerre a nyakába, mint a magyar és a dán ügy."39 A válasz, valamint az orosz intervenció végleg rádöbbentette a dán kormányt az ejderdán politika reménytelenségére. Erről tanúskodik Hansen hadügyminiszter április 30-i minisztertanácsi ülésen tett kijelentése: „Semmit nem használ, ha a közvetítő, vagy garanciális hatalmak kívánságát figyelembe vesszük. Senki sincs, aki Dánia segítségére sietne, de olyan hatalom sincs, melynek szándékában állna bármiféle erőteljes lépést tenni érdekünkben. Oroszország a velünk, illetve Ausztriával szemben tanúsított eltérő magatartásával egy meglehetősen hasonló ügy kapcsán megmutatta, mennyire nem érdekli, hogy Dánia Schleswiget Holsteintől különválasztva, vagy egyesítve őrzi-e meg. Mindenesetre ez az ügy nem ér meg számára egy háborút."40 „Az ország helyzete tagadhatatlanul veszélyes és a szerencsés kimenetel inkább kívánatos, mint valószínű" — hangsúlyozza a józan hadügyminiszter. 4 1 Miközben a dán közvélemény a magyar győzelmek és az általános európai lelkesedés hatására egyre nagyobb bámulattal figyeli a magyarokat, az érkező hírekből kénytelen mégis azt a következtetést levonni, hogy a magyar győzelmek a dán ügy rendezését csak késleltetik és amíg Ausztria és Oroszország keze meg van kötve, esély sincs a dicsőséges Poroszország visszaszorítására. 1849 nyarán az osztrák lapok egyre határozottabban lépnek fel a porosz törekvésekkel szemben. A Dannevirke június 22-én írja: „Ausztria tiltakozik az új német hatalom érvényessége ellen, hiszen Ausztria Németország jogos és tulajdonképpeni fejének 37 Gyldendals Danmarkshistorie af Bj0rn Claus 337. 38 Neergaard, Niels: Under Junigrundloven. En Fremstilling af det danske Folks Politiske Historie fra 1848 til 1866. F0rste Bind, Kj0benhavn, 1982. 365. 39 Thors0e, Alexander: Kong Frederik den syvendes Regering I., Gyldendalske Boghandels Forlag, 1884. 475. 40 Statsrâdets Forhandlinger Π. 1848-1863 udgivet af Rigsarkivet ved Harald J0rgensen; kommission hos Ejnar Munksgaargs forlag, K0benhavn 1956. 130. 41 ibid.130.
