Századok – 1999

Közlemények - Raáb Renáta: A magyar szabadságharc a korabeli dán sajtóban VI/1297

Raab Renáta A MAGYAR SZABADSÁGHARC A KORABELI DÁN SAJTÓBAN I. Dánia és 1848 1998 márciusában nem csak Magyarországon kezdődött meg a 48-as megemlékezés sorozat, hanem a távoli Dánia történészei is gazdag programok kínálatával elevenítették fel a 150 évvel ezelőtt történteket. Az évforduló alkalmából Koppenhágában nyolc tudományos ülésből álló előadássorozatot szerveztek, új kiadványok jelentek meg az 1848-50-ig tartó dán-német háborúról, szeptemberben pedig a Folketeater-ben színre vitték azt a 48-as darabot, melyet Claus Bj0rn professzor rendezett és adott elő történelem szakos hallgatóival. A szokatlan ünneplési mód, mellyel a magyarokhoz képest múltjával sokkal kevesebbet törődő Dánia 1848-ra emlékezett, azt igazolja, hogy 48-nak Dániában máig fontos és meghatározó szerepe van. Talán nem véletlen, hiszen Dánia számára mind bel- mind külpolitikai téren döntő változásokat hozott az 1848-as esztendő. A március 21-én a Christiansborg elé vonuló koppenhágai tömeg nyomására megdőlt egy rendszer, s nem volt többé akadálya a 30-as évektől a dán közgondolkodásban főszerepet játszó politikai, társadalmi és gazdasági emancipáció megvalósításának. Megalakult az első felelős dán minisztérium, s 1849. június 5-én az alkotmányozó nemzetgyűlés elfogadta a júniusi alkotmányt (Junigrundlov), melyet még ma is a dán liberalizmus áttöréseként emlegetnek. Európa figyelme azonban nem a fenti változások miatt fordult a világpolitikában hosszú idő óta jelentéktelen szerepet játszó Dán Monarchia felé, hanem mert a forradalom nyomán kirobbanó hároméves háború (Treârskrigen), vagy ahogy a német történetírás nevezi (Die schleswig-holsteinische Erhebung), komolyan veszélyeztette az 1814-ben kialakított észak-európai egyensúlyt. így nem csoda, hogy a Dániában zajló polgárháború a magyar szabadságharc mellett az egyik fő eseménye volt 1848 Európájának, s tárgya számos korabeli angol, német és francia vezércikknek. Dánia számára — mely a „nagy év sodrában" egyedül képviselte az északi régiót — azért is különösen emlékezetes 1848, mivel az ominózus esztendő két szomorú évszám közé esik. 1814-ben a Dán-Norvég Monarchia összeomlott. Dánia 400 éves „együttélés" után elvesztette Norvégiát. Ez pedig 1 millió fő és 322 000 km2 terület elvesztését jelentette. 1864-ben Bismarck politikájának eredményeképpen a dán — német monarchia szűnt meg. "Dánia 1814-ben sokkot kapott, 1864-ben pedig sebet" — mondják a dán történészek a két