Századok – 1999
Tanulmányok - Molnár András: Hadügyi reformkísérletek 1848 előtt. (Az önálló nemzeti haderő megteremtésének előzményei) VI/1193
HADÜGYI REFORMKÍSÉRLETEK 1848 ELŐTT 1207 fizetésében való nemesi részvétellel. A követutasítások tárgyalásai ill. a követválasztások során a konzervatívok országszerte leszavazták a közteherviselés elvére épülő javaslatokat, így szelídült a nemzeti őrsereg felállítására vonatkozó elképzelés a legtöbb megyében a nemesi felkelés reformjává.54 Mivel Győr megye követutasítási választmánya is csupán a nemesekből álló nemzetőrséget kívánta támogatni, Zichy Ottó egy átdolgozott, eredeti elképzeléséhez képest valószínűleg módosított tervezetet terjesztett 1843. áprilisában Győr megye közgyűlése elé. A közgyűlés Zichy Ottó utóbbi indítványát fogadta el, utasításul adva a megye követeinek, és körlevélben kérve az ország törvényhatóságait, hogy az országgyűlésen pártolják a nemzeti őrsereg felállítására vonatkozó javaslatot.5 5 Zichy Ottó 1843. április 2-án kelt tervezete szerint a létesítendő nemzeti őrségnek minden 35. nemes, és minden 100 porta után 6 nem nemes, összesen tehát 7819 nemes és 564 nem nemes tagja lenne. Az értelmesebbek közül választandó mintegy 8383 főnyi nemzetőrség évente kb. másfél hónapos gyakorlatozást tartana országrészenként, kiképzésükről egyelőre a reguláris hadsereg magyar tisztjei gondoskodnának, később pedig a Ludovika akadémia képezhetne tiszteket a nemzeti őrsereg számára is. Magyarország honvédelmi rendszerének reformját a porosz Landwehr mintájára, az általános hadkötelezettség bevezetésével képzelte el Zichy Ottó is: „Háború esetére kell oly törvényt alkotnunk, hogy minden magyar köteles hazáját védeni, s ha csakugyan is bejő a harc ideje, akkor a felfegyverkezendő nemzet két részre osztassék; egyike mindenkor hon marad szabad alkotmányunk védelmére, másika pedig szükségkor a magyar-ausztriai sereggel, egyedül hazánk ügyében honunk határain kívül is harcoland. Ezen általános felfegyverkezés ismét két felkelési osztályban (Aufgebot) történjék: első osztályban tartozhatnak a 18-tól 30-ig, a másikba pedig a 30-tól 48-i évkornak, s ezen második felkelési osztály csak azon esetre használtassák, ha az első felkelési osztálybeliekből a harcra megkívántató mennyiségű egyedek ki nem kerülendnek. A haza szükségében így felfegyverkezendő hadsereg között pedig a nemzeti őrségnél kiképzett egyedek fő- és altiszti hivatalokra lesznek alkalmazandók, [és így] egy jól gyakorlott, értelmes s a hadi tanok minden ágaiban jártas, 8383 egyedekből álló testület — haditudományilag -•- bizonyosan képes leend legalábbis 250 ezerre menő hadsereget a legjobban kormányzani".56 Zichy Ottó a terv részletesebb kidolgozását országos választmányra kívánta bízni, ám a győri körlevél későn, a követutasítások elfogadása után, és alig néhány nappal az országgyűlés megnyitása előtt érkezett meg a vármegyékhez, így sem a törvényhatóságokban, sem pedig az országgyűlésen nem váltott ki' érdemi visszhangot, sőt, még Kossuth is csupán mellékesen utalt rá „Ludovicea politechnicum" c. vezércikkében, hogy a. „magyar országvédelem nemzeti rendszerének" lényeges eleme a győri körlevélben felvázolt „nemzeti őrsereg".5 7 Zichy Ottó ter-54 Varga János 1982. 111., vö. Molnár András 1988/3. 735. 56 GyMSL Győr megye nemesi jkv. 1843:1269., Pesti Hírlap 1843. máj. 18. (248. sz.) 329., vö. Molnár András 1988/3. 735. 56 ZML Zala megye nemesi kgy. ir. 1843:1540. (Győr megye 1843:1269. sz. átirata, eredeti tisztázat.) Közli Molnár András 1988/3. 738-741. 57 Pesti Hírlap 1843. augusztus 3. (270. sz.), vö. Kossuth Lajos beszédei és írásai. (S. a. r. Kossuth Ferenc.) Bp., 1911. 3. köt. 177.
