Századok – 1999
Tanulmányok - Molnár András: Hadügyi reformkísérletek 1848 előtt. (Az önálló nemzeti haderő megteremtésének előzményei) VI/1193
1206 MOLNÁR ANDRÁS a kormánytól függjön, mint a porosz katonaság, hanem a nemzettől. Közel járt a kérdés lényegéhez az a konzervatív hozzászóló, aki szerint „legyen-e nemzeti őrség vagy sem, egy e kérdéssel: legyen-e nemesség vagy sem?" Zichy indítványát a konzervatív többségű győri közgyűlés ennek ellenére nem vetette el, hanem a megye országgyűlési követutasításait kidolgozó választmánya elé utalta.4 9 A magyar liberális ellenzék 1842-ben minden korábbinál veszélyesebbnek ítélte Oroszország külpolitikáját, fokozódó balkáni befolyását. Ekkor készült el Wesselényi Miklós „Szózat a magyar és szláv nemzetiség ügyében" c. munkája is, amely a magyar nemesség általános hadkötelezettségét javasolta: minden nemes — a papok és tanítók kivételével — szolgáljon két-három esztendeig a hadseregben, majd évente gyülekezzenek össze néhány hétre, és nemesi ezredekben gyakorlatozzanak. „Poroszország e rendszer által emelte magát alárendelt helyzetéből Európa egyik első rendű fegyveres hatalmává" — jelentette ki Wesselényi, hozzátéve, hogy ha Magyarországon megvalósul a közteherviselés és a jogegyenlőség, akkor „a személyes katonáskodás tartozásának is többekre kell teijedni."5 0 A cárizmustól Ш. a pánszlávizmustól való félelem hatására a magyar liberális ellenzék az országgyűlésen is megkísérelte napirendre tűzni az ország védelmi rendszerének reformját. Miután a Pesti Hírlap felkarolta a nemzeti őrsereg Zichy Ottótól származó eszméjét, az ellenzék törekvése arra irányult, hogy a megyék a törvényhozás elé kerülés érdekében iktassák országgyűlési követutasításaik sorába a nemzetőrség követelését.51 Ezért indítványozta az ismert ellenzéki politikus, Perczel Mór is mind Fejér, mind pedig Tolna megye közgyűlésén a nemzeti őrség felállítását. Fejér megye 1842. október 22-i közgyűlésén Perczel azzal indokolta javaslatát, hogy a nemzeti őrsereg létesítését részben a nemzeti „védrendszer" halaszthatatlan elrendezése követeli meg, részben pedig az orosz fenyegetés is szükségessé teszi, hogy a rendes katonaságon kívül „a nemzetből magából kifejlett, s nemzeti létünket nagy veszély idején egyedül biztosítható védhatalomról gondoskodjunk".52 Perczel javaslata nyomán Tolna megye követutasításai közé iktatta a polgárságot is magában foglaló nemzeti őrsereg felállítására vonatkozó indítványt, Fejér megye viszont csupán a nemességre nézve volt hajlandó elfogadni a nemzetőrség eszméjét.5 3 A nem nemeseket is magában foglaló nemzetőrség tervének országgyűlés elé kerülését 1843 tavaszán az akadályozta meg, hogy a kérdés szoros kapcsolatban állt a közteherviselés bevezetésével, ill. az akkor éppen legdühödtebben támadott liberális javaslattal, a vármegyék költségeinek fedezésére szolgáló háziadó 49 Világ, 1842. január 29. (9. sz.) 67., vö. Molnár András 1988/3. 733-734. 50 Wesselényi Miklós·. Szózat a magyar és szláv nemzetiség ügyében. Lipcse, 1843. 338-340., vö. Trócsányi Zsolt: Wesselényi Miklós. Bp., 1965. 464. 51 Varga János 1982. 93-114. Kossuth még a Pesti Hírlap 1842. évi, 184. számában, „Igénytelen nézetek" c. cikkében utalt Zichy Ottó javaslatára: „Nemzeti őrsereg! mint Győr megye gyűlésén neveztettett. Mikint? - az más kérdés, de gondolkozzunk!" 52 Fejér megyéről: Pesti Hírlap 1842. október 27. (190. sz.) 757., Világ 1842. november 2. (88. sz.) 715., vö. Borús József 5., Hadtörténet 1. köt. 445. Tolnáról: Pesti Hírlap 1842. december 11. (203. sz.) 870. 53 Pesti Hírlap 1843. január 22. (215. sz.), Braun Sándorné: Tolnavármegye és a rendi országgyűlések (1807-1847.). In: Tanulmányok Tolna megye történetéből VIII. Szekszárd, 1978. 163.
