Századok – 1999

Tanulmányok - Molnár András: Hadügyi reformkísérletek 1848 előtt. (Az önálló nemzeti haderő megteremtésének előzményei) VI/1193

Molnár András HADÜGYI REFORMKÍSÉRLETEK 1848 ELŐTT (Az önálló nemzeti haderő megteremtésének előzményeij1 Magyarország 1848 előtt nem rendelkezett nemzeti hadsereggel és hadügyi önállósággal. Az 1790:10. tc. ugyan elvileg garantálta az ország alkotmányosságát és kormányzati függetlenségét, a magyar törvényhozás hatásköre azonban hadügyi téren csak az uralkodó által kért újonclétszám és hadiadó megajánlására, továbbá az idejétmúlt nemesi felkeléssel kapcsolatos kérdésekre terjedt ki. A magyar kormányszervek legfeljebb a hadkiegészítés és hadseregellátás egyes mozzanatainak végrehajtásában játszhattak alárendelt szerepet, a Habsburg Birodalom közös hadseregébe beolvasztott — általában az országhatáron kívülre vezényelt — magyar kiegészítésű huszár- és sorgyalogezredek, valamint a Magyarországon állomásozó, zömében idegen nemzetiségű császári királyi katonaság felett minden más tekintetben (így pl. a kiképzés, az állomásoztatás vagy az alkalmazás területén) a bécsi Udvari Haditanács rendelkezett.2 A magyar liberális ellenzék az ország gazdasági és társadalmi reformja mellett a Bécstől való politikai és pénzügyi függőség lazítását, valamint a Habsburg Birodalom keretein belüli, lehető legteljesebb alkotmányos önállóság megteremtését tűzte ki céljául az 1830-as években. Míg azonban a magyar reformerek számos területen határozott, Bécs érdekeivel homlokegyenest ellenkező követeléseket fogalmaztak meg, a liberális ellenzék első vonalbeli politikusainak programtervezetei, országgyűlési beszédei vagy sajtócikkei szinte szót sem ejtettek a nemzeti hadsereg megteremtéséről vagy az ország hadügyi önállóságáról, amelyek éppen ezért látszólag minden érdemi előzmény nélkül valósultak meg 1848 tavaszán. Az ellentmondás látszólagos, mert valójában számos, kevésbé ismert, „másodvonalbeli" ellenzéki politikus fogalmazott meg kemény bírálatokat és többé-kevésbé konkrét reformelképzeléseket az országgyűléseken, a megyei viták során, a sajtóban vagy a tudományos élet területén az ország honvédelmi rendszerével kapcsolatban. Ezek az észrevételek és javaslatok azonban alig-alig kerültek szélesebb nyilvánosság elé, nem kaptak kellő figyelmet, nem hoztak látványos eredményeket, ezért többnyire az utókor is megfeledkezett róluk. 1 A tanulmány a Rácz Árpád által szerkesztett, a Rubicon-Ház Bt. kiadónál megjelenés előtt álló, Magyarország hadtörténetét összefoglaló munka vonatkozó fejezetének bővített, átdolgozott, és jegyzetekkel kiegészített változata. 2 Borús József 5., Hadtörténet 1. köt. 443^144., Zachar József. A magyarországi hadügy jogi keretei 1648-1848. In: Hadtörténelmi Közlemények 1995. 2. sz. 3-22., Bencze László 9-33. /