Századok – 1999
Tanulmányok - Tóth Endre: Szent Adorján és Zalavár I/3
SZENT ADORJÁN ÉS ZALA VÁR 7 vizsgálatához a kiinduló adatok szűkösebbek, mint Adóiján esetében: ez sem kevés. A templomot a kisebb Gellért legenda még a helység megnevezése nélkül említi2 2 . A nagyobb legenda és a vele kapcsolatban álló források a helységet is megnevezik, amelyet az Érd és Tétény közti Diósddal2 3 szokás azonosítani. Gellért püspök vértanúságához annyira szervesen hozzátartozik a szent Szabina templom meglátogatása illetve a mise, hogy a templom létezése biztosnak tartható. Tekintettel a patrociniumok állandóságára, a feljegyzett védőszent koraiságának hitelességében nincs okunk kételkedni. 1046-ban, Érd és Tétény határán valóban állt egy templom, amelynek a védőszentje Szabina volt. 1334-ben plébánia2 4 , 1363-ban a kőtemplom2 5 , amely nem azonos a közeli, lehetséges, hogy Mindenszentek védőszentű2 6 kányái apátsági templommal2 7 . A diósdi templomot talán már I. István uralkodása idején felszentelték. Olyan korai időben, amikor a magyar egyház kapcsolatai még kevésbé voltak kiterjedtek, amikor kevésbé álltak rendelkezésre a liturgikus könyvek, és főleg a templomvédőszentek választásának sem volt még kialakult gyakorlata. Ebben a környezetben különösen feltűnő a Szabina patrocinium, amely a legritkábban használtak közé tartozik. Ezért nyomozható az eredete. Nem ismerek más hazai, középkori Szabina patrociniumu templomot2 8 ; nem találtam délnémet, osztrák területen, sem a Rajna vidéken2 9 . Noha templomvédőszentként nem terjedt el, úgy a Mindenszentek litániáiban, mind pedig a naptárakban és a sanctorálékban annak ellenére megtalálható, hogy ünnepnapja augusztus 29-re esik, amely Szent János fővételének a napja, és az háttérbe szoríthatta volna3 0 . A 425 körül összeállított Martyrologium Hieronymianumban még nem olvasható a tionis gratia de fide catholica premioque vite eterne sollempnem sermonem populo assistenti fecit (SRH II 502); Chron. Mügeln. 55. Do wasz der grosz Stephan mude und wolt riien pey einem dorff das hast Dyo. Den nam die fraw Allexij und furt in ein haus. (SRH II 201). 22 ...in Alba Regia urbe remearet vir Domini ad ecclesiam sancte Savine virginis et martiris hospitatus est,... Altera vero inlucescente die páter sanctus missam celebravit... Passio 6, SRH Π 477, 20. 23 Györffy György. Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza IV, Budapest 1998, 568-9. A templom fekvéséhez: Pest megye régészeti topográfiája (szerk. Torma István), A budai és szentendrei járás XIII/1 Budapest 1986, (MRT 7.) 80-81; lásd még: Torma István: Az érdi kutyavár, StudCom 9, 1980 151-161; H. Gyürky Katalin: A Buda melletti kányái apátság, Bp. 1996, 12. 24 Ortvay Tivadar: Magyarország egyházi földleírása a XIV század elején a pápai tizedjegyzékek alapján, Bp. 1891-1892 I. 287. 25 CD IX: 2, 254. 26 Györffy: Tört. Földr. IV 571. 27 Az azonosítás története és cáfolása H. Gyürky Κ.: A kányái apátság 1994, Thorma István: Az érdi kutyavár, StudComit 9, 1980, 251-261. 28 Személynévként is ritka. Berrár Jolán (Női neveink 1400-ig, A MNyT kiadványai 80, Budapest 1952, 35.) 1276-ból ismer egy apácanevet (margitszigeti apáca). II. Bélának is tulajdonít egy Szabina nevű leányt. Ez a Szabina — Mojs nádor felesége, özvegye — valójában IV Béla leányaként jött szóba (Szabinát az Árpádokhoz kapcsolni királyleányként nem lehet, vö. Wertner Mór: Az Árpádok családi története, Nagy-Becskerek 1892) 606-. A királyi családdal kétségtelenül rokonságban álló Szabina Szávák Kornél szerint Kun Erzsébettel fennálló rokonságával magyarázható (Történeti Lex. 462). 29 Felhasználtam Hauck köteteinek (Hauck, Albert: Kirchengeschichte Deutschlands II. Berlin 1958, 9. Aufl.) kolostor-összeállításait, a 9. századi karoling okleveleket, III. Ottó és II. Henrik okleveleit, a regensburgi, a freisingi és passaui tradicióskönyveket, a salzburgi, a steier és a karinthiai oklevéltárakat és tradíciókat. 30 Vö. még: Squarr, C.: Sabina. Lexikon der christlichen Ikonographie VIII. 1976,301.
