Századok – 1999

Tanulmányok - Tóth Endre: Szent Adorján és Zalavár I/3

8 TÓTH ENDRE neve3

1

, de a Sacramentarium Gelasianum és a Sacramentarium Gregorianum már felvette3

2

. A ravennai San Apollinare in Nuovo (eredetileg: Salvator majd Márton templom) mozaikján a vértanú szüzek között is ábrázolták3

3

(6. század). A Rómában tisztelt Szent Szabina ottani tisztelete miatt került be a litániákba, naptárakba. A 60 méter hosszú, háromhajós bazilikát 422^440 között építtette Illyriai Péter presbiter3

4

, amint a templom nyugati, belső homlokzatán lévő falmozaikon máig olvasható3

5

, és III. Szixtusz idején (432-440) szentelték fel36

. A templom eredeti címe titulus Sabinae. A titulusnév vértanúval3

7

való azonosítása a 6. századtól mutatható ki. Péter rövidesen püspök lett, a templom pedig ettől kezdve plébánia, azaz a Róma városi bíborosi templomok közé tartozott3

8

. A liturgikus gyakorlatban fontos szerepet kapott, mert a 8. században már biztosan stációs templom volt. A nagyböjt kezdetén, Hamvazószerdán a Palatínus lábánál álló Szent Anasztázia templomnál gyülekező nép a pápával az élen vonult fel aζ Aventinusra, ahol az ünnepélyes istentiszteletet és a hamvazás szertartását a Szent Szabina bazilikában végezték39

. 1220-ban III. Honorius a bazilika melletti palotáját és a templomot a domonkos rendnek adta át, ma is a rend központja. A tömegében és falsíkjaiban máig érintetlenül fennmaradt bazilika liturgikus jelentőségével önmagában a hazai patrocinium aligha lenne magyarázható. Feltehetőleg a bazilika fekvése volt döntő tényező a magyarországi patrocinium kiválasztásához. A templom ugyanis az Aventinus dombon épült fel4

0

, a Bonifác és Alexius templom közvetlen északkeleti szomszédságában. Az ezredfordulón az Aventinus Róma kiemelt körzetének számított: a dombon az előkelők palotái, a Tevere felé eső oldalán pedig egymás szomszédságában állt 940-től a cluny bencések Szűz Mária monostora41 31

MartHieron. IV Kai. Sept (augusztus 29), Delehaye, Hyppolite: Commentarius in Martyrologium Hieronymianura, Acta Sanctorum novembris, Toraus Π. pars posterior, Bruxelles 1931; p. 475. 32

Lásd ugyanott; továbbá az összeállítást Ρ Munding, Emmanuel: Die Kalendarien von St. Gallen II. (Texte und Arbeiten 1:37, Beuron 1951) 15, 97. 33 Deichmann, Friedrich Wilchelm: Ravenna, Hauptstadt des spätantiken Abendlands, Wiesbaden 1969, Tf. 128. ^...Haec quae miraris fundavit presbyter urbis / Illyrica de gente Petrus vir nomine tanto / dignus ab exortu nutritus in aula...ILCV nr. 1778a). Péter később püspök lett: „Et huius temporibus fecit Petrus episcopus basilicam in urbe Roma sanctae Savinae, ubi fontem construxit, LibPont. I p. 235 (Duchesne). A bazilikára vonatkozó forrásadatok és építéstörténet: Krautheimer, Richard·. Corpus basilicarum Christianarum Romae Vol. I. Cittá del Vaticano 1937, 72-76, teljes irodalommal. 35

Krautheimer R.: i. m. 1987, 57, 39. 36 A templom történetéhez: Ihm, Christa: Die Programme der christlichen Apsismalerei vom vierten Jahrhundert bis zur Mitte des achten Jahrhundert, Wiesbaden 1960, 151. 37 BHL 7407 (Bibliotheca Hagiographica Latina I-III, Bruxelles 1898-1899, rep. 1949, Subsidia hagiographica 6.). 38 Duchesne, Louis·. Les titres presbytéraux et les diaconies, MEFR 7, 1887, 17-43 = Scripta minora Róma 1973, 226. 39 Kirsch, Johann Peter: Die Stationskirche des Missale Romanum, Freiburg i. Br. 1926,71-76, vö. Jungmann, Joseph Andreas: Missarum Sollemnia II. Wien 1948, 76, 85-. 40 Az Aventinus koraközépkori történetéhez: Duchesne, Louis: Notes sur la topographie de Rome au Moyen-Age VII. Les legendes chrétiennes de l'Aventin, MEFR 10, 1890, 225-250= Scripta minora, Róma 1973, 115-140. 41 955: de venerabile monasterio sancte Marie vocatur...in Aventino (Zimmermann, Harald: Papsturkunden 896-1046, Denkschriften Bd. 174, Wien ÖAW Wien 1984,1, nr. 143, p. 240., Ferrari,