Századok – 1999
Közlemények - Molnár Péter: A Magyarországi kormányzat mint a regimen mixtum példája I/113
114 MOLNÁR PÉTER zete) közlését megelőzően a szerző és a traktátus rövid bemutatása mellett arra a kérdésre keresünk választ, hogy milyen szerepet foglal el a magyarországi példa Engelbert traktátusának egészében? • *** Admonti Engelbert 7 1250 táján született Stájerországban, a helyi hagyomány szerint Volkersdorfban, a tartományban jelentős birtokos Poetsch-nemzetség tagjaként. Szerzőnk fiatalon került a környéken legjelentősebbnek számító admonti bencés kolostorba. Engelbert tanulmányait kezdetben — míg az I. Rudolf és II. Ottokár között kitört háború távozásra nem kényszerítette — Prágában (1271-1274), majd Padovában (1278^1287/8) folytatta — az utóbbi helyen teológiai kurzusait négy éven át a helyi domonkos studiumban. Hazatérte után egészen 1332-ben bekövetkezett haláláig Admontban maradt, ahol 1297 és 1327 között az apáti tisztet is betöltötte. Engelbert De regimine principum című traktátusa minden bizonnyal az 1290-es évek elejére, George B. Fowler — az Engelbert-filológia vezéralakja, aki több évtizede végzi e munka kritikai kiadásának8 előmunkálatait — szerint pontosabban 1291 környékére készült el.9 A traktátus megírására szerzője már itáliai tartózkodása alatt alaposan felkészült: legalábbis erről tanúskodik a padovai évekből fennmaradt Jegyzetfüzete", melynek tekintélyes részét a De regimine principum forrásaiul szolgáló művek másolatai, illetve az azokból származó kivonatok, jegyzetek, sőt a traktátus néhány elkészült részlete teszik ki.1 0 A mű mintegy bő tucatnyi fennmaradt kéziratos példánya1 1 a De regimine principum nem elhanyagolható mértékű középkori ismertségéről tanúskodik, mely hatás azonban a mai Dél-Németország és Ausztria területére korlátozódott. A szerző egyéb munkái közül nagyobb középkori ismertségnek épp másik—valamivel későbbi ( 1312/3)1 2 — politikai-elméleti írása, De ortu et fine Romani Imperii című traktátusa13 örvendett, melyben szintén találunk Magyarországra vonatkozó utalásokat,1 4 és amely esetében a De regimine principuménál nagyobb kó-regiraine principum" des Engelberts von Admont. In: Methoden in Wissenschaft und Kunst des Mittelalters. „Miscellanea Mediaevalia" Bd. 7. (Berlin, 1970), 303-333.; Hamm, M., Engelbert von Admont als Staatstheoriker. Studien und Mitteilungen des Benediktiner-Ordens und seiner Zweige 85 (1974), 343-495.; Schmidinger, H., Romana regia potestas. Staats- und Reichsdenken bei Engelbert von Admont und Enea Silvio Piccolomini (Basel-Stuttgart, 1978); a vonatkozó szakirodalomból egyedül Margarete Van Treeknek a kölni egyetemen 1949-ben megvédett kiadatlan disszertációjához (Die Reichsidee bei Engelbert von Admont und bei Aeneas Sylvius) nem tudtunk hozzájutni. 7 Engelbert életrajzának legújabb részletes összefoglalását 1. H. Zinsmeyer szerzőnket tárgyaló szócikkében: Lexikon des Mittelalters Bd. 3., 1. 9. (München-Zürich, 1986), coll. 1919-1920. 8 A traktátus a Monumenta Germaniae Historica: Staatsschriften des späteren Mittelalters Bd. I, Stück 2. kötetben fog megjelenni. 9 Fowler, G. Β., A Chronology of the writings of Engelbert of Admont O. S. B. In: Paradosis. Studies in memory of Edwin A. Quain (New York, 1976), 126. Posch, i. m. 28-29. 1290-1292 közé teszi a mű elkészültét. 10 Fowler, G. Β., The Manuscript Admont 608 and Engelbert of Admont. Archives d'histoire doctrinale et littéraire du moyen âge 44 (1977), 149-242., 45 (1978), 225-306., 49 (1982), 195-252., 50 (1983), 195-222. A traktátus elkészült részletei között a magyarországi példa említése nem szerepel. 11 Uo., The Manuscrpits of Engelbert of Admont. Osiris 11 (1954), 455-485.; idem, Additional Notes on Manuscripts of Engelbert of Admont. Recherches de théologie ancienne et médiévale 28 (1961), 269-282. 12 Fowler, A Chronology... 131. 13 Goldast, M., Politica Imperialia (Frankfurt/M., 1614), 754-773. 14 De ortu et fine Romani Imperii c. 16. „Quod autem potest semper plus et plus minui, potest ad vltimum in totum destrui, et auferri. Ergo si impérium potest ex aliquibus causis iuste diminui,
