Századok – 1998
Tanulmányok - Molnár András: A Muraköz 1848-ban II/293
306 MOLNÁR ANDRÁS zéseinek teljesítésével, és a nép közé az illírek által küldött lázító proklamációk elnyomásával tölti.4 7 Az ügyes-bajos dolgaik intézése közben időnként Horvátországban is megforduló muraközi lakosok úton-útfélen ki voltak téve az ellenséges propagandának. Május 18-án, Csáktornyáról írta Szíj Ferenc Csány Lászlóhoz, miszerint a muraközi nép mindeddig semmi hajlammal sem viseltetik az íllírizmus iránt, és erősen hiszi, nem is fog, dacára annak, hogy Varasdon — amint hiteles forrásból értesült — minden módon törekszenek hamis ígéretekkel elvakítani, és a magyarok ellen felbőszíteni az ott időző muraközieket.4 8 Muraköz horvát lakossága nyugodt, nem rokonszenvez az illír törekvésekkel — így summázható a Pesti Hírlap májusi sajtótudósításainak lényege. Több újságcikk is megemlítette, hogy Muraközben két illír szellemű lelkész tevékenykedik.4 9 Ugyanezt jelentették Zala megye állandó bizottmányának június 17-i ülésén is, mire Csány kormánybiztos szavát adta, hogy ha a vád bebizonyosul, órákon belül börtönben lesznek a lelkészek. Egy későbbi országgyűlési felszólalásból tudjuk, hogy a kottori és a goricsányi lelkészekről volt szó,5 0 azonban Zala megye állandó bizottmányának és törvényszékének iratai között semmi nyoma sincs annak, hogy a kottori segédlelkész vagy Avaits János goricsányi plébános ellen bármiféle eljárás indiait volna Csupán arról van tudomásunk, hogy Csillagh Lajos alispán június 9. előtt börtönbe záratott egy lázító muraközi bírót,5 1 bővebbet azonban erről az esetről sem sikerült kiderítenünk. A horvát propagandának leginkább kitett Dráván túli mezőváros, Légrád tanácsa május 21-én arra kérte Szemere Bertalan belügyminisztert, hogy mentse fel őket az elrendelt tisztújítás megtartása alól. Szemere június 20-án bővebb felvilágosítást kért Zalától, mire a megye állandó bizottmányának július 3-i ülése is a tisztújítás elhalasztását javasolta, arra való tekintettel, hogy Légrádot Magyarországtól a Dráva el• szigeteli, így közvetlenül fenyegethetik a horvátországi ellenséges mozgalmak. Miután a választáson elkerülhetetlen a lakosok pártokra szakadása—érvelt a zalai bizottmány — a jelen helyzetben minden ingerültséget kerülni kell, „mely e községnek magyar és horvát ajkú lakosai közt bármely tekintetből, és így talán még horvátországi izgatás által is előidéztetnék".5 2 Előkészületek Muraköz védelmére Csány kormánybiztos véleménye az volt, hogy mind a horvát nacionalisták propagandájától, mind pedig a netalán bekövetkező támadástól csakis fegyveres erő védheti meg az országot. Május közepén Csány több, Muraközben kézre kerített horvát, ül. német nyelvű proklamációt és lázító levelet küldött meg a miniszterelnöknek, valamint a belügyminiszternek,5 3 és tekintettel Muraköz elszigetelt helyzetére, továbbá a „Horvátországhoz hajló' ' mintegy hatvanezres néptömegre, legalább 150 főnyi 47 ZML ÁB ir. 1848:923. 48 MOL H 103. Magánlevelek I. 28.; Szőcs Sebestyén 70. 49 P H. 1848. máj. 23. (63. sz.) 467., máj. 26. (66. sz.) 479., máj. 31. (70. sz.) 497. 50 E H. 1848. jún. 24. (90. sz.) 584.; Közlöny 1848. aug. 5. (57. sz.) 267. 51 MOL H 103. Zala megye levelei 12. Csillagh Lajos levele Csányhoz, Bekeháza, 1848. jún. 9. 52 ZML ÁB jkv. és ir. 1848:1074.; Degré Alajos 1974. 51. 53 MOL H 103. Magánlevelek I. 96. (Egy Muraközben terjesztett proklamáció horvát és német nyelvű másolatai.); Uo. Nem ikt. fogaim. Csány dátum nélküli fogalmazványa a miniszterelnökhöz.
