Századok – 1998
Tanulmányok - Molnár András: A Muraköz 1848-ban II/293
A MURAKÖZ 1848-BAN 307 sorkatonaság állandó muraközi jelenlétét kérte a miniszterelnöktől.5 4 Május 14-én Csány ismételten sürgette a belügyminisztert, hogy szállítsanak katonaságot a Muraközbe, ahol „már több helyeken mutatkoznak a nyugtalanságnak jelei", ám szerencsére „az izgatások még nem tették meg az általános veszélyes hatást". О elkövet minden tőle telhetőt — folytatta Csány — „de minden erő nélkül, a részint illír szellemtől áthatott, részint a fenyegetésektül elfélemlett népnél zavarok, általános zavarok esetében", csodát művelni nem tud. Csány meg volt győződve arról, hogy „az illírek élhetetlen pártja Muraközt kísérlet nélkül nem hagyja", ezért szükségesnek látta, hogy oda katonaság szállíttasson, semmi másra, mint „Muraköz felsegélésére használandó". Eddigi eljárása során nem tanúsított rendkívüli keménységet, ám Muraközre nézve adódhatnak olyan körülmények, melyek az illír párt elijesztésére szigorúbb rendeleteket tennének szükségessé, ezért azt indítványozta Csány a belügyminiszternek, hogy ruházzák fel statáriális jogkörrel.55 Muraköz védelmére kívánta Csány felhasználni a cs. kir. 16., Zanini gyalogezred május 19-én Nagykanizsára érkező osztályát, és tanácsot kért Séllyey László főszolgabírótól, hogy a katonaságot mely településeken lenne célszerű elhelyezni. Amuraközi főszolgabíró május 18-i levelében azt javasolta Csánynak, hogy a katonaságot alapvetően Varasddal átellenben, Csáktornya és Nedelic mezővárosokban, valamint a környékbeli három faluban, Kursanecen, Alsóhrascsánban és Ternovecen kellene beszállásolni. Innen kiindulva, kisebb csapatok mind délkeletre, a Dráva mentén, mind nyugatra, a stájer határszélen folyvást mozgásban lehetnének, hol itt, hol ott beszállásolva egy-két napra. Miután a Dráva túlpartján fekvő Légráddal nem tartható folyamatos összeköttetés, oda nem javasolt katonaságot küldeni a főszolgabíró, inkább azt ajánlotta Csánynak, hogy utasítsa Légrád kapitányát, miszerint védelmükről maguk gondoskodjanak, a város felfegyverzett nemzetőrei segítségével. Séllyey főszolgabíró a továbbiakban tájékoztatta Csányt, hogy a muraközi járásban „az illír mozgalmak eránti véleményt, és annak terjesztőit" éber figyelemmel kísérte. Mindezideig azoknak nyilvános pártolói — tudtára — nem akadtak, jóllehet a járás zágrábi püspökséghez tartozó papsága „a dühöngő és a népet nyugtalanító illír hírek megcáfolására, és a nép megnyugtatására, igen kevés kivétellel, mit sem tesz, de az illír propaganda mellett sem tesz nyíltan semmit; közönyösségük mire céloz, és az adandó biztos alkalommal mit tennének, erről nem szólok". A főszolgabíró véleménye szerint nagyobb fegyveres támadás esetén a Muraközben állomásozó katonaság keveset vagy semmit sem használna, így annak beszállásolását csak azért látja célszerűnek, hogy „a terjedett hír által aggodalomba lévő nép, és leginkább csáktornyai lakosság, maga körül fegyveres erőt látva, nyugodtabb lehessen".5 6 A Zanini gyalogság megérkezése után, június elején mintegy 600 főnyi sorkatonaság állt Csány rendelkezésére a Muraközben. Közülük egy század — Séllyey tanácsa ellenére —július elejéig a Dráva túlpartján, Légrádon állomásozott. A katonaság létszámáról június első napjaiban tájékoztatta Csány a miniszterelnököt. A leveléhez 54 MOL H 103. Vegyes iratok. Csány címzés és dátum nélküli fogalmazványa. 55 Csány május 14-i, Szemeréhez írt levelet közölte: Deák Imre: 1848. A szabadságharc története levelekben, ahogyan a kortársak látták. Bp., 1942. 85-86.; Szöcs Sebestyén 75. 56 MOL H 103. Zala megye levelei 19. A muraközi katonai szálláshelyek részletes felmérése: ZML Séllyey cs. lt. Séllyey László hivatali iratai 1848.
