Századok – 1998
Tanulmányok - Molnár András: A Muraköz 1848-ban II/293
302 MOLNÁR ANDRÁS alkalmával szorosan felügyeljenek. Amint az várható volt, a püspök megtagadta a papságnak adandó utasítást, csupán az egyházlátogatást volt hajlandó néhány muraközi településen elvégezni.3 2 A Muraköz 1848 tavaszán 1848 áprilisának első napjaiban a Muraközben is kihirdették az úrbéri viszonyok és a papi tized eltörléséről, valamint a közteherviselés bevezetéséről alkotott, ám még szentesítésre váró törvénycikkeket. A megye tisztviselői április 3-án, 4-én faluról falura jártak, a nagy számban megjelent lakosság előtt felolvasták az említett törvénycikkeket, és azok lényegét „a népnek anyai horvát nyelvben" is megmagyarázták. A Mura-vidék tisztviselői azt tapasztalták, hogy a nép „értelmesebb és józanabb része" megelégedett a törvényekkel, és megígérte, hogy a robotot a törvények szentesítéséig teljesítem fogja, továbbá segítséget ajánlott a kellő rend és csend fenntartásában is. A jelenlévők egy része azonban, kivált az úgynevezett hegykerületek lakossága, minden megnyugtatási kísérlet ellenére is csak ámításnak vette a még nem szentesített törvényeket, nyomban megtagadta a robotolást, és követelte a hegyvám tartozás megszüntetését is.3 3 A muraközi járás főszolgabírója, Séllyey László azt jelentette Csillagh Lajos első alispánnak, hogy Muraköz más vidékein csend és nyugalom van, kivéve a csáktornyai uradalomhoz tartozó Palinovecet, amelynek lakói április 5-én — előző napon, a törvények kihirdetése alkalmával tett ígéretük ellenére — megtagadták az úrbéri tartozások teljesítését. A főszolgabíró a helyszínre sietett, hogy figyelmeztesse őket törvényes kötelességük teljesítésére, ők azonban azt válaszolták, hogy az úri munkát teljesíteni nem akaró jobbágyot eddig sem kötelezhette arra a megye szolgabírája, így most is, ha földesuruknak valamilyen követelése van, forduljon bírósághoz.3 4 A paraszti elégedetlenség lecsillapítása Muraközben fokozott óvatosságot igényelt, nehogy a társadalmi feszültségek etnikai viszállyá fajuljanak. Major József, csáktornyai táblabíró április 28-án arra figyelmeztette Csány Lászlót, a dunántúli parasztmozgalmak és más zavargások megfékezésére április 10-én kinevezett kormánybiztost, hogy többé nem ábránd, hanem valóságos a horvátok, különösen a Varasd megyeiek szándéka, miszerint Muraközt Horvátországhoz kívánják csatolni. Miután pedig nem remélik, hogy céljukat alkotmányos úton elérhetik, a muraközi horvát népet alattomosan, ígéretek által kívánják a magyar nemzet ellen felbujtogatni, és Horvátországhoz csatlakozásra bírni. A nyughatatlan népnek azt ígérik, hogy Festetics grófot kiűzik a Muraközből, birtokát pedig felosztják a jobbágyok között. Ezzel függ össze, hogy amikor az uradalom allodiális földjeinek egy részét árverés útján akarták több évre bérbeadni, az árverésre összesereglett muraköziek megtagadták a földek bérbevételét, sőt egyenesen kijelentették, hogy kár lenne nekik az uradalomból bármit is bérbevenni, amikor egy év múlva úgyis minden uradalmi birtok fel lesz osztva közöttük. Amikor ezek után egy nemes mégis ki akart bérelni három holdat, azt — 32 ZML kgy. jkv. és kgy. ir. 1846:554-555., 1846:2615.; ZML Zala megye állandó bizottmányának (ÁB) iratai 1848:263. (Mellékelve az 1846-os egyházlátogatási jegyzőkönyvek.) 33 ZML Csillagh Lajos alispán hivatali iratai. Horváth Péter táblabíró és Gábelics Imre alszolgabíró jelentése Csillaghhoz, Dekanovec, 1848. ápr. 5. 34 ZML Csillagh Lajos hiv. ir. Séllyey László levele Csillaghhoz, Alsódomború, 1848. ápr. 7.; Simonffy Emil\ A jobbágyfelszabadítás Zala megyében. Zalai Tükör 1974. 1. köt. 1848/49. zalai eseménytörténete. Zalaegerszeg, 1974. 71.
