Századok – 1998

Tanulmányok - Molnár András: A Muraköz 1848-ban II/293

A MURAKÖZ 1848-BAN 303 többek között — saját helységének elöljárói is megtámadták, megverték és kalodába zárták.3

5 Csány a muraközi parasztmozgalmakat igyekezett békés eszközökkel, tapintatosan leszerelni, egy esetben azonban mégis erőszakhoz kellett folyamodnia. Május 2-án a csáktornyai uradalomhoz tartozó — a Muraköz északi szélén, a Mura mentén fekvő—Újudvar, Mároff, Zsábnik, Verhovlány és Szentmárton községek horvát lakosai már harmadízben hajtották le az uradalom birkáit a közös legelőről. Az uradalom kérésére a megye békés megoldást keresett. A helyszínen megjelenő megyei tisztviselők rá próbálták venni a parasztokat, hogy a köztük, ill. az uradalom közt folyó legelő elkülönözési per befejezéséig engedjék az uradalom birkáit is a közös legelőre. A parasztok azonban kitartottak amellett, hogy régebben ehhez a földesúrnak nem volt joga, feleségeik és gyermekeik pedig a megegyezést kereső megyei tisztviselők szeme láttára ismételten elhajtották az uradalmi birkákat, és kijelentették, hogy ezután is így fognak tenni. Az esetet az egyik muraközi alszolgabíró, Gábelics Imre jelentette Csány Lászlónak.36 Az Újudvar környéki falvak parasztmozgalmára célozva írta Csány Batthyány Lajos miniszterelnöknek május közepén az alábbiakat: „Muraköz 5 helységeiben is felmerült már a nyugtalanság. Nem tudhatni még, vajon az eseményt az illír izgatásnak, a szomszéd járások példájának, vagy inkább mindkettőnek kellessen tulajdonítani. Kedvező körülménynek tekinthető, miszerint a vendus hosszú vonalon fekvő bellatinci uradalomban a legvakmerőbb izgatók közül 16-an elfogatván, a rendnek helyreállítása után a fentírt helységek közelében átutazó katonaságot rögtön oda használhatom, különben rövid késedelem után az 5 helységhez könnyen más ötven csatlakozhatna. Már ma megjelenend ott a katonaság, én, ki mindenütt személyesen vezetem a dolgot, jelentésem beküldése után szinte odasietek."37 Csány a helyszínre érkező katonai karhatalommal elfogatta, vasra verette, és Zala megye törvényszéke elé állíttatta a felbujtókat. A zalaegerszegi törvényszék május 22-i ülése tárgyalta az ügyet. A tulajdonjog szentsége elleni izgatás vádjában bűnösnek talált parasztok közül kettőt 4 hónapi, hármat pedig 2 hónapi, nyűgvasban, közmunkával, hetenként 2 napi böjttel és 2 órányi kurtavasban eltöltendő fogságra ítélt. További három vádlottat addigi fogságuk beszámításával, két másikat pedig bizonyítékok hiányában bocsátottak szabadon.3

8 A már szentesített törvényeket május második felében községenként összehívott népgyűléseken hirdették ki a Muraközben. A törvényeket „a nép legnagyobb örömmel fogadván, a magyar haza, király és új kormánya iránti bizodalmát, köszönetét s tán-35

Magyar Országos Levéltár (MOL) H 103. Csány László kormánybiztos iratai. Magánlevelek I. 9.; Ember Győző: Iratok az 1848-i magyarországi parasztmozgalmak történetéhez. Bp., 1951. 59.; Szántó Imre: A parasztság kisajátítása és mozgalmid a gróf Festeticsek keszthelyi ágának birtokain 1711-1850. Bp., 1954. 187.; Aradi Péter: A Dráva-vidék védelmének szervezése 1848 nyarán. (Somogyi almanach 16-17. sz.) Kaposvár, 1972. 5.; Szőcs Sebestyén: Csány László kormánybiztosi tevékenysége 1848 áprilisától szeptember végéig. Kossuth kormánybiztosa Csány László 75. 36

MOL H 103. Zala megye levelei 14.; Ember Győző 60-61. 37

MOL H 103. Vegyes iratok. Csány címzés és dátum nélküli fogalmazványa. Másolatát — csakúgy, mint számos más dokumentumét — Hermann Róbert bocsátotta rendelkezésemre. Önzetlen segítségét ezúton is megköszönöm! 38

ZML Zala vármegye büntető törvényszékének jegyzőkönyve 1848. május 22. 123.