Századok – 1998
Tanulmányok - Csernus Sándor: Zsigmond és a Hunyadiak a francia történetírásban I/47
90 CSERNUS SÁNDOR A Saint-Denisi krónikás számára az egyébként erős francia befolyás alatt álló genovaiak (minden bizonnyal) hagyományosan császárellenes és talán „városi virtusból" is adott válasza jól fejezte ki azt, amit maga is gondolt, de addig krónikáshoz méltóbb módon és mindenekelőtt szónoki lendülettel igyekezett kifejezni... Zsigmondról Pintoin a konstanzi zsinattal összefüggésben beszél utoljára, ahol a római királyt erőszakosnak, hitszegőnek, a bíborosok bölcs tanácsaival szemben „süketnek" mutatja be, és kiemeli, hogy a zsinat ellenére erőszakkal angol vagy német pápát akart választatni a bíborosokkal, s ezzel „elhomályosította" korábbi tevékenységének a fényét: az országok és a fejedelmek közötti konfliktus tehát híven tükrözte a császári közvetítés eredményeképp kialakult viszonyrendszer új elemeit, amelyek — amint az várható volt — azonnal megjelentek a nemzetközi politikában és a zsinaton folytatódtak: ezeknek a nyomait a francia történetírás (mint Pintoin szövegében láthattuk) híven követte és meg is őrizte.117 Monstrelet krónikája, ha jóval felszínesebben is, de a konstanzi zsinat utáni időkre vonatkozóan ugyancsak tartalmaz információkat Zsigmond császárral kapcsolatban. Kizárólag olyan eseményekkel találkozunk azonban nála, amelyek a kereszténység egészét érintik; - így Monstrelet természetesen írt a husziták elleni keresztes hadjáratról (amely iránt, mint minden keresztes hadjárat iránt) erőteljesen érdeklődött a burgundi herceg, következésképp a burgund fejedelmi udvar is.11 8 Monstrelet leírásából ezúttal jól kitetszik az eretnek veszélytől való félelem, s láthatjuk azt is hogy e veszély azért is olyan fenyegető, mert a krónikás közvetlen környezetében ugyancsak felütötte a fejét; a császár szerepét illetően Monstrelet rövid, kommentár nélküli, tényszerű leírást ad.119 dolgot, arra az esetre, ha nem engedelmeskednének akaratának. Az elégedetlen genovaiak azt válaszolták neki, hogy soha nem viselkedtek sértő módon egy olyan fejedelemmel szemben, aki jogszerűen jutott el a fejedelmi méltóságba, s ők szívük szerint engedelmeskednének is a felséges úrnak; de fontosnak tartják, hogy a Franciaország királyával meglévő barátsági egyezségüket ne bontsák meg, mint ahogy azt ők már korábban is sértetlenül tiszteletben tartották; s hogy ők ezután is készen állnak arra, hogy, hogy neki a segítséget bárkivel szemben megadják. Ami pedig a kapott fenyegetést illeti, arra emblematikus módon válaszoltak, amennyiben levelük aláírása után odabiggyesztettek egy kezet, melynek hüvelyúját a mutató- és a középső ujj között ábrázolták: általában ez volt az a mód, ahogy több országban és királyságban a nemesek s az egyszerű népek a megvetésüket kifejezésre juttatták, egymás közötti csúfolódásaik alkalmával." Pintoin, VI., 59., és ford. Csernus, Francia források..., 120. A genovaiak a Francia Királyság (mindenekelőtt pedig az armagnac-orléans-i párt) szilárd szövetségesei voltak, s többször kerültek közvetlen francia irányítás alá (egyik kormányzója a Nikápolyból már ismert Boucicaut marsall volt). 117 Pintoin, VI., 59-61. 118 A burgundi herceg birodalom iránti és a huszitákkal szembeni keresztes hadjáratra vonatkozó érdeklődésére lásd: Lacaze, Philippe Le Bon et le problème hussite... 69-89., Uő.: Philippe Le Bon et les terres d'Empire, Bourassin, Mályusz, Zsigmond király..., 97-101., Palacky, J.: A huszitizmus története, Bp. 1984., 175-673., Macck, J.: A huszita forradalmi mozgalom, Bratislava, 1953. (bibliogr.), Tóth-Szabó P: A cseh-huszita mozgalmak története Magyarországon, Bp. 1917. vonatkozó részei, Seibt, H.: Hussitica. Zur Struktur einer Revolution, Beihefte zum Archiv für Kulturgeschichte, No 8., Köln-Graz, 1965. A huszita mozgalomra a reneszánsz közép-európai kibontakozásának kontextusában Székely, Gy.: Le Hussitisme, in: T. Klaniczay, T.-Kuschner, E.-Stegman, A.(ed.): L'époque de la renaissance 1400-1600., I. L'avènement de l'esprit, Bp. 1988., 269-281. 119 Monstrelet krónikája 1422-ből, 1423-ból és 1431-ből közöl adatokat, Monstrelet, V, 86-87, VI., 448.
