Századok – 1998
Tanulmányok - Csernus Sándor: Zsigmond és a Hunyadiak a francia történetírásban I/47
ZSIGMOND ÉS A HUNYADIAK A FRANCIA TÖRTÉNETÍRÁSBAN 91 Monstrelet, akinek szavaiból kétségtelenül érződik némi aggodalom (hiszen, mint érzékelteti, az eretnekek legyőzése nem hogy a távoli Prágában nem sikerült, hanem még a kereszteseket és a császárt is meghátrálásra kényszerítették és a szerző korában már a kereszténység más részeiben is fenyegetnek): így előszőr válhat tudatossá, hogy Zsigmond országai kettős veszély — az eretnek és a hitetlen — szorításában vannak; pontosabban megteremti annak lehetőségét, hogy a később majd konkrétan is megfogalmazódó fogalmi összekapcsolás kialakulhasson.12 0 A huszita-ellenes első nemzetközi fellépést követően, a Zsigmondra vonatkozó üjabb információk is Monstrelet-től származnak, és már a bázeli zsinathoz kötődnek, amelynek kapcsán szó esik a görög egyházzal {,,Grieux, Grigois") való uniós tárgyalásokról is, „mivel már korábban is számos alkalommal eredménytelenül igyekeztek azon, hogy a Szentegyház egységébe vonják őket", és Monstrelet ismételten kiemelheti, hogy a zsinaton mindenekelőtt arra törekedtek, hogy „kitépjék és eltiporják a létező eretnekségeket (hérésies regnans) amiért is a huszitáknak nevezett prágaiakat („ceulx de Praghe, appellés Housses") is hívták, hogy jelenjenek meg a zsinat előtt „akik erre hajlottak is, mert Ausztria (Osterice) hercege és a magyarok nagy pusztítást vittek véghez közöttük". Végül a jövetelükre nem került sor ezáltal „nem is fertőzhettek a zsinaton hamis tanaikkal és perverz tévelygéseikkel"; így a zsinat a figyelmét az egyház megreformálására és a hit megújítására fordíthatta. Noha a zsinattal kapcsolatban írott összefoglaló meglehetősen sommás, azt mégis láthatjuk belőle, hogy az eretnek veszély igen nagy (hiszen még a zsinaton is fertőzhetne), hogy az egyház ügyei nincsenek teljesen rendben, és megtudjuk — egyetlen magyarokra vonatkozó megjegyzésként — hogy a magyarok elől járnak az eretnekekkel szemben folytatott harcban.121 A Zsigmondra vonatkozó újabb leírások másik, Du Clercq-hez viszonyítva későbbi forrása Georges Chastellain művében található. Chastellain leírása Du Clercq-éhez igen hasonló, a tárgyalt témakörök is azonosak. így elmondja, hogy „miként keletkezett Prága városában hatalmas kavarodás a szerzetesek és az ifjú hölgyek között", és hogy még egyértelműbb legyen mondanivalója, a prágai „hatalmas kavarodást" leíró fejezetet megelőzi a „Jehane la Pucelle" történetét elmondó rész, melynek befejeztével, és mintegy átvezetendő a gondolatmenetet, Chastellain mester magyarázván, hogy miért is ezekkel a kérdésekkel foglalkozik, megjegyzi: „mivel, hogy tollam már az eretnekség leírásába fogott... " és minden tekintetben a fentebb bemutatott szellemiségű leírást ad az eseményekről, azzal a különbséggel, hogy a prágai „eretnekeskedésekről" szóló rész nála valamivel részletesebb. Nála is szó van Zsigmond kevés sikert hozó huszitaellenes próbálkozásairól, majd ugyancsak ír a bázeli zsinatról is; bevezetésként hivatkozva arra, hogy az eretnekek elleni harcot még a konstanzi zsinat, illetve V. Márton pápa határozták el.122 120 A Magyarország-kép változásait a történetírás általában véve a humanizmus kollektív értékvédő funkciójához köti. Magyarországgal összefüggésben ez az értékvédő funkció talán már korábban, tehát Zsigmond korában — a huszitizmus és a fenyegető török veszély nyomása alatt — is jelentkezhetett és tudatosodhatott. Klaniczay T.: A kereszteshad eszméje és a Mátyás mítosz, írod. Tört. Füz, 1975, 1-13. (klny). 121 Monstrelet, V, 86-87, VI., 448-453. 122 Georges Chastellain: Chronique, ed. Kervyn de Lettenhove: Oeuvres de Georges Chastellain, I-VIII, Bruxelles, 1963, (repr. 1990, Genève), III., XLVIII. fej., 210-213.
