Századok – 1998

Vita - Veszprémy László: Megjegyzések Anonymus krónikájának fordításáról IV/932

VITA 933 zépkortörténeti társulat mellett olyan műhelymegbeszélések alakuljanak ki, ahol, többek között, a készülő kiadások és jegyzetek problémái is teret kapnának. Egy új fordítás Anonymus esetében is elkerülhetetlenné vált, elsősorban azért, mert Györfíy György, Benkő Loránd, ifj. Horváth János, Gerics József, Kapitánfíy István, Bollók János, Gabriel Silagi s a fiatalabb nemzedék képviselői közül Szovák Kornél kutatásai eredményei számos ponton meghaladottá tették a korábban közkézen forgó Pais-féle fordítást a — főleg nyelvészeti szempontból félrevezető —jegyzeteivel együtt. Az elsőként a Szegedi Középkortörténeti Könyvtárban megjelent fordítást magunk sem tekintettük véglegesnek, s közeljövőben várható javított, s jelen észrevételeket is hasznosító, ezúttal már saját jegyzeteinkkel ellátott változatának megjelenése. Az alábbiakban a fordításnak azokat a jegyzeteiből válogattunk, amelyek a szöveg fordítását közvetlenül érintik, illetve megvilágítják a személynevek és földrajzi nevek népszerűsítő, de mégis rövid magyarázatából következő nehézségeket. Egyúttal e jegyzet-részletek mutatványt, illetve kiegészítést is jelentenek a szegedi kötetben megjelent — egyébként jól használható — a szerkesztők által írt jegyzetekhez. A fordító számára nehezen megoldható probléma a Gesztában előforduló magyar személynevek esetében a megfelelő névalak kiválasztása. Még akkor is általában az elteijedt, „kanonizálódott" változatot használtuk, ha ezt egyébként nyelvészeti érvek nem támogatják, pl. Szólta helyett Zolta, Szalan helyett Salán stb. Az elfogadottság esetében mérvadónak a Korai magyar történeti lexikon névhasználatát tekintettük, elsősorban azért, hogy abban az érdeklődő minden nehézség nélkül tudjon utánanézni. Földrajzi nevek esetében pedig — amennyiben van — a modern alakot választottuk, de ezek között is akad olyan, ahol a nyelvészeti érvekkel szemben a Korai magyar történeti lexikon névhasználatát követtük, pl. Idzsfon-erdő helyett Igyfon-erdő. Hagyományos fordításon Pais Dezső elteijedt művét /utolsó kiad. Bp. 1975/ értjük. Györfíy György után újabban Benkő Loránd tett a Geszta szinte összes hely- és személynevéhez fontos, sokszor alapvetően újszerű megjegyzést /Vö. Benkő L.: Név és történelem. Bp. 1998/. Ezek is a terjedelmi korlátoknak megfelelően bedolgozásra kerültek. Kérdés, hogy helyesen járunk-e el, vagy a történészek maguk javasolják, hogy szakítsunk a bevett írásmóddal, s kövessük a nyelvészek — a legtöbb esetben Benkő L. — által javasoltakat? Előhang az illő stílusban: Vizkelety András javaslatát követve, hagyományos fordítása „a magam fogalmazása szerint" más szerzők: többször használja egy névtelen szerző Trója-történetét is „Excidium Troiae", amely már az Aeneas-mondakört is tartalmazza. Érdekes, hogy itt nem említi a Nagy Sándor-történetet „História de preliis Alexandri Magni", amelynek J2-es változatát többször és szó szerint idézi. fejedelem: korábbi fordításokban 'vezér'. Ennek oka, hogy a latin „dux" több jelentésű szó. 1. imperátor: császár, emlegetésének a magyar állami szuverenitást védő 1200 körüli jogi érvelésben volt jelentősége. /А latin alakot csak az „imperátor" és „rector" esetében hagytuk meg, ezzel is kifejezve az átvételek különös fontosságát/