Századok – 1998
Figyelő - Kéri Henrik: A Tolna megyei német lutheránusok. Megjegyzések egy tanulmányhoz IV/916
FIGYELŐ 923 tendens 1814-es majosi egyházlátogatási jegyzőkönyve lehetett.3 8 Ebben azonban azt állítják, hogy az első lelkészt, a birodalomból behívott Jeremias Schwarzwäldert Kim Ferenc 1722-ben elűzte, a második, a győri származású Johann Egerlund már 1723-ban meghalt, a harmadik, a pozsonyi születésű Andreas Christoph Widder 1727-ben a vármegye parancsára volt kénytelen elhagyni a gyülekezetet. A fenti adatok egykorú dokumentumokkal is igazolhatók, kivéve azt, hogy Schwarzwälder a birodalomból jött s Kun Ferenc űzte volna el. Szita 63. lapján található jegyzet szerint Schwarzwälder Körmöcbányán született s megvannak a tanúvallomások, amelyeknek alapján a pécsi püspök bebörtönöztette. Ezekben Kun közreműködéséről nincs szó. Widderről nemcsak azt tudni, hogy pozsonyi születésű, hanem azt is, hogy magyar nemessége volt. A betelepülők és három papjuk eredetének Felső-Hessenbe helyezése igy legfeljebb része annak a legendának, hogy a betelepülők papjaik vezetésével érkeztek az új hazába. Widder elűzésében Kun Ferenc ugyancsak ártatlan, a lelkész csak a vármegye közbelépésére hagyta el Majost. Nemes származása miatt a vármegyei hajdúk vele szemben erőszakot nem alkalmazhattak, viszont vasra verve a simontornyai börtönbe vetették az elűzést akadályozó majosi bírót. A község a királytól kérte az eredeti állapot visszaállítását, ehhez mellékelték Kun Ferenc tanúsítványát, mely szerint a lelkész jámbor, józan és állhatatos életviteléért mind a katolikusok, mind a protestánsok körében tiszteletnek örvendett és a klérus illetve a megye parancsára kellett elhagynia gyülekezetét. Ez szinte felségsértés számba ment. A helytartótanács utasítására a megye felülvizsgálja a majosiak kérelmét, ezután mindenben elmarasztalták a községet, a megyei ügyész pedig javasolta, hogy Kun Ferenc a megyei közgyűlés előtt vonja vissza botrányos nyilatkozatát, amelyben a lutheránus prédikátor magatartását igazhívő katolikusokéhoz merte hasonlítani. Kun vallási türelméről, esetleg protestánsok iránt szimpátiájáról egyéb jelek is szólnak. Egy majosi anyakönyvi bejegyzés szerint keresztapaságot vállalt egy bonyhádi magyar lutheránus nemes újszülött gyermekénél, a keresztelő lelkész az ugyancsak nemes Widder. Érdekesek Kun Ferenc telepítési szerződései. Az 1724-es szerződésekben a mórágyiaknak és bonyhádiaknak megengedi, hogy saját költségükre templomot, paplakot építsenek, nem szerepel azonban e kitétel a Schilsonnal közösen adott hidasi szerződésben, feltehetően a korábban katolikus egyházi funkciókat betöltő Schilsonra való tekintettel. Az 1722-es cikói szerződésben a községet kifejezetten kötelezi, hogy saját költségén templomot építsen és lelkészt tartson. Ez nyilván a község lutheránus lakóira vonatkozott, a katolikusoknak Kun 1725-ben saját költségén építtetett templomot. Érdekes, hogy a cikói szerződésnek fenti pontja az 1720-as keltezésű majosi szerződésre hivatkozik, ez azonban egy fontos kiegészítést tartalmaz: a földesúrnak ezen rendelkezése csak addig érvényes, ameddig a király vagy a megye másképpen nem rendelkezik. Tekintve, hogy a majosi szerződés csak egy 1874-ból való másolatban maradt ránk, könnyen meglehet, hogy itt egy későbbi betoldásról van szó.3 9 A sokszor elmarasztalt bonyhádi földesúr védelmében ezeket el kellett mondani. 38 EOL, Egyházlátogatási jegyzőkönyvek 39 A bonyhádi, cikói, hidasi, morágyi szerződést 1. TMÖL, A Perczel-család levéltára. A majosit Schuon után Tafferner is közölte, i.m. III. к., 136.
