Századok – 1998
Figyelő - Kéri Henrik: A Tolna megyei német lutheránusok. Megjegyzések egy tanulmányhoz IV/916
924 FIGYELŐ * Itt olyan témákat érintettünk, amelyek Schmidt illetve Schmidt nyomán Szita koncepciójának kialakításában nagyobb súllyal voltak jelen. Ezekről lehetne vitatkozni, ellene vagy mellette érveket felsorakoztatni, tényéknél erre nincs lehetőség. A szerző vitatható munkamódszerét egy példán szemléltetjük. 1728. május 28-án a hőgyészi uradalom Kismányokkal új szerződést kötött. A szerződés két példányban készült, egyet kapott a község, egy maradt az uradalomnál („in duplo gefertiget und jedem theil eines davon behändiget"). Mára valószínűleg mindkettő elveszett. A hőgyészi példány szövegét Weidlein az 1935. évi Deutscher Volkskalenderhen tette közzé, a kismányoki példány másolata Ludwig Lagler kiadványában maradt fenn.40 A két kiadvány kisebb eltérései az eltérő olvasatra vezethetők vissza. Szita tanulmányának 89. lapján ugyanazzal a dátummal (1728. május 28-a) a forrás megjelölése nélkül közöl egy állítólag Kismányokkal között szerződést. Az összehasonlításból viszont kiderül, hogy ez lényegében az 1722-es kismányoki latin nyelvű szerződés meglehetősen szabadon kezelt fordítása, kiegészítve az 1728-as német nyelvű szerződés egyes kitételeivel, de olyan irányú változtatással, amely Mercy nagylelkűségét hivatott bizonyítani. Az 1728-as szerződés e mondata „den Gottesdienst können sie vermög ihrer Religion exerciren, bey welcher sie auch allezeit von hoher Herrschaft, soviel es möglich seyn kann, geschützet werden", Szitánál ebben a formábanjelenik meg: „Minden lakosomnak vallásában és ezen vallással járó szolgálatban való akaratuk érvényesítését teljességgel biztosítom és minden ez elleni erővel szemben megvédem". A továbbiakban azt állítja a szerző, „a Merey-féle telepítési szerződések leglényegesebb pontjai a gazdasági viszonyokat rendező, szociológiai tartalmú megállapodásokon felül a 'teljes és háborítatlan vallásszabadságot biztosító ' fejezetek voltak. A földesúr kötelezte magát, hogy 'a mindenünnen jövő támadással szemben meg fogja őket védeni. "41 Ezzel szemben a fenti korlátozó megfogalmazásra hivatkozom, hogy vallásukban, amennyire lehetséges, védelmet kapnak („soviel es möglich seyn kann, geschützet werden"). Továbbá meg kell állapítani, hogy ez az ígéret még ebben a korlátozó formában sem vonatkozott az összes Mercy-alattvalóra. Tudtommal ezt a mondatot mindössze két szerződés tartalmazza: a Kismányokkal és Pálfával kötött 1728-as szerződések, de hiányzik a mondat az 1728-as hidegkúti szerződésből, valamint a többi ismert szerződésből az 1722., 1731., 1732. és 1736. évből. Ennek kézenfekvő oka, hogy Kismányok, Pálfa, továbbá még Varsád (ahonnan azonban nem maradt fenn szerződés) a törvényes rendelkezések szerint bizonyos mértékig szabadon gyakorolhatták vallásukat, mert már a pesti komisszió megkezdése előtt (1722) volt prédikátoruk, ez a jog azonban a többi Mercy-községet nem illette meg. - Nem lényegtelen, hogy a szerző az 1728-as szerződés aláírójaként Claudius Mercyt tünteti fel, noha az összes ismert szerződést 1722 után — így a Lagler-féle másolatban a kismányokit is — Mercy-Argenteau írta alá. Szita László tanulmányában a téves vagy egymásnak ellentmondó adatok nagy számban fordulnak elő. Nem tudni, hogy ezek Schmidt Krónikájából vagy különböző időben keletkezett feljegyzéseiből, kézirataiból vagy egyéb források adatainak átvé-40 Lagler, Ludwig: Gedenkschrift zur hundertjährigen Gedächtnisfeier des Gotteshauses der evang. Gemeinde Kismányok, 1. November 1888, Bonyhád. 41 Szita, 90.
