Századok – 1998
Figyelő - Kéri Henrik: A Tolna megyei német lutheránusok. Megjegyzések egy tanulmányhoz IV/916
922 FIGYELŐ als die Strohpatenten.3 0 (Ostoba okirat, magyarul, a szalmapátenseknél is kevesebbet ér.) A szalma itt nyilvánvalóan az értéktelen szinonimája. E nyomtatvány két példányban is megvan az Evangélikus Országos Levéltárban, keltezése és a nyomtatás helye a Schmidt által adott adatokkal megegyezik.31 Első része a tulajdonképpeni pátens, ebben a császár megbízza Johann Frantz Falck kamara-főigazgatót, hogy a Tokaj környéki kamarabirtokok betelepítéséhez a birodalomban 200-300 földművelésben és szőlőtermesztésben jártas német családot verbuváljon és a nekik ígért szabadságjogokkal Magyarországra hozzon. A magukkal hozott házi berendezési tárgyak menlevelük felmutatása mellett vámmentesek. A pátens szövege nagyjából azonos azzal, amelyet 1722. március 30-án a korábbi telepítésszervező Franz Albert Crauß a császártól kapott,32 néhány mondata Ernst Ludwig hesseni őrgrófhoz 1722. április 20-án intézett levelében is előfordul.33 Ezt a részt követi Falck toborzó szövege, amelyben olyasmit ígért, amire nem volt felhatalmazása: minthogy egyes császári uradalmakban a vallás- és lelkiismereti szabadság engedélyezve van, az ágostai felekezethez tartozó emberek a birodalomból, vagy a felső-magyarországi esperességből hozhatnak prédikátort és lelkészt s megfelelő ellátásukról gondoskodniuk kell, állítja Falck. („Gleichwie auch in einigen Kayserl. Confin. und Herrschaften die freye Religions=und Gewissens=Freyheit allerdings erlaubt ist, deme zu folg sollen die der Augspurgischen zugethane Hausleuth mit einem Prediger oder Seelsorger aus dem Reich, (welcher sich diesfalls beliebig anzumelden hätte) oder in Ober Hungarn bey dasigem Evangelischen Ministerio mittelst einer vergnüglichen besoldung versehen werden, worauf sich vestiglich zu verlassen ist.") Sem az 1728. június 11-én Falckkal kötött szerződés, sem az augusztus 28-án kiállított menlevél ilyen felhatalmazást nem tartalmaz.34 Ez Falck felelőtlen ígérete volt, hiszen szerződésének „Conditiones"című fejezetében arra kötelezték, hogy katolikus családokat hozzon („alle Catholischer Religion seyn müssen"). III. Károly ún. második pátensének és a protestánsoknak tett engedménynek tehát nincs történeti alapja. (A Tokaj környéki telepítés ebben a formában nem jött létre.) Kun Ferenc ügye.3 5 Claudius Mercy működése Tolnában kevés nyomot hagyott azonfelül, hogy 1722-ben megvette az apari uradalmat. Egyoldalú felmagasztalása gyakran más történelmi szereplők érdemeinek tagadásával járt együtt. „Kun Ferenc 1722-ben a hesszeni származású Jeromos Schwarzwälder lelkészt, majd 1725-ben az ugyancsak hesszeni Andreas Kristóf Widdert kényszeríti a község elhagyására. A betelepülők és papjaik is a Felső-Hesszenben fekvő településekről vándoroltak Majosra", úja Szita László a Schmidt-Tomka hagyatékra hivatkozva.36 Másutt egymás után három majosi lelkész elűzéséről ír.3 7 Schmidt egyik forrása Kis János szuperin-30 Mucsfa, Izmény 1771, EOL, Tolna-Baranya- Somogyi Esperességi Levéltár, 1. csomó, 27. sz. 31 EOL, I a 11; 17 32 Közli Leo Hoffmann: Neue Heimatblätter, Jg. I,. (50-55.) 33 Közli Fiedrich Lötz: i.m. 345-346. 34 Tafferner, i.m. III. k. 178.1. és V к. 98. 35 Kun Ferencre és Majosra vonatkozólag 1. TMÖL, 3.272, 3.373, 10.105, MOL, С 13, 1727.05.26, MOL, С 40, Acta religionaria, lad. E fasc. 2 (benne vagy 70 okmány) 36 Szita, 109. 1 37 Szita, 38
