Századok – 1998
Közlemények - Csoma Zsigmond: A szőlészeti-borászati szakirodalom kialakulása Magyarországon (18–19. sz.) A magyarországi szőlészeti-borászati szakirodalmi kezdeményezések IV/859
A SZŐLÉSZETI-BORÁSZATI SZAKIRODALOM MAGYARORSZÁGON... 899 kipróbálták a „blauer Burgunder" fajtát, mert a korábbi fehér szőlőfajtákat baktériumos golyvásodás (der Grind) pusztította, ami ellen legjobban ezzel a vörös bort adó fajtával tudtak védekezni. A conv. occidentalis fajtacsoport fajtái fokozatosan nyertek tért. 1858-ban a Falusi Gazda c. szaklap, Fehér Józsefnél Ujbecsén és Entz Ferencnél Pesten kapható fajtákat ismertette, amelyeket kalapácsos dugványként meggyökereztetve árultak a vásárlóknak. A nyugat-európai fajtákat legnagyobbrészt személyesen vagy családi kapcsolatok révén Bordeauxból, Grazból, Dalmáciából szerezték be, de a fajtaazonosságért kezeskedtek.16 0 Az új fajták elsősorban az uradalmi szőlőkben terjedtek el, ahol a minőségi, eladható bortermelésre törekedtek. A paraszti szőlőkben a kevesebbet termő, de a szakszerűbb kezelést igénylő conv. occidentalis fajtákat nem igényelték. A minőségi, borttermő nagyhírű, dunántúli borvidékeken, éppen a nagyobb számú uradalmi szőlők jó példája nyomán hamarabb nyertek teret a nyugat-európai fajták, aminek pozitív hatása a paraszti szőlőkben is kimutatható. 1862 őszén a badacsonyi szőlőkben már 10-12 éves Rizling és Tramini ültetvényeket látogattak meg a Zala megyei Gazdasági Egylet kiállításán résztvevő látogatók. Beszámolóikban azonban a kiállítási résztvevők megemlítették, hogy ezek a fajták nem érezték jól magukat, a sekély termőréteg, a szárító, meleg szél miatt. Azt írták: „... nincs egybe szomorúbb és leuerőbb látvány, mint egy badacsonyi rizling vagy tramin rakás, kis, hitvány fagyalfa bogyó alakú, apró cseprő fürtök és szemek lógnak és ezek is csak elvétve a tőkéken... hogy ilyen renovatióknál a rizling és szomorú kullogója (Trau-mir-nit) tramina el nem maradhat, - az már bizonyos. "16 1 A nem megfelelő minőségi szakmunkák, az új fajták igényeinek és tulajdonságainak nem kellő ismerete bizonyos mértékű idegenkedést szült ezekkel a fajtákkal szemben. Az évszázadok óta megszokott és jobban ismert, bőtermő pontuszi fajtákat továbbra is kiterjedten termesztették, előtérben hagyták.16 2 Egy 1881-ben Nagykanizsán megjelent népszerűsítő szakkönyv is16 3 csak az „első rendű" helységekben és azoknak ajánlotta az új nyugat-európai, conv. occidentalis fajtacsoport fajtáit, akik saját szükségletükre, vagy kedvtelésből inkább a minőségi bortermelést próbálták ki. A Traminit, Szürkebarátot és Burgundit javasolta ebből a célból termeszteni. A Balatonmellékre a Furmint mellett már az Olasz rizlinget is ajánlotta a könyv. Ezzel az Olasz rizling magyarországi diadalútját még jobban elősegítette, ami a fehér bort termő borvidékek borainak a 19. század végi további egységesüléséhez vezetett.16 4 FELHASZNÁLT IRODALOM A. Adamovics 1778. Tentamen publicum ex agrorum, pratorum et vitium cul-tura, quod in regia universitate Budensi... Budae. Abhandlung von der vortrefflichen Natur, Eigenschaft und Würckung des Ungarischen Weins. 1761. Dresden und Warschau. 1789, 1793, 1802. Wien. 160 Falusi Gazda 1858. 89-90. 161 Falusi Gazda 1863. 152. 162 Csorna Zs. 1994-1995. 112-113. 163 Árvay I. 1881.23. 164 Vó: Csorna Zs. 1993 és Csorna Zs. 1994-1995.
