Századok – 1998
Közlemények - Csoma Zsigmond: A szőlészeti-borászati szakirodalom kialakulása Magyarországon (18–19. sz.) A magyarországi szőlészeti-borászati szakirodalmi kezdeményezések IV/859
896 CSOMA ZSIGMOND képével. Ezt a munkát fordította franciára U. de Caumel, majd 1821-ben Fr. von Mascon németre. 1820-ban, Grácban F. X Rath, majd 1821-ben Bécsben Fr. R. von Heintl a stájerországi és az alsó-ausztriai szőlőfajtákat értékelték. A stájer ampelográfiai és szőlészeti szakirodalom a 19. század elején kimagasló eredményeket ért el, szintén János főherceg támogatásával. így nem lehetett véletlen, hogy az andalúziai fajtákat lefordító Mascon is a főhercegtől kapott biztatást munkája elkészítésére. 1824-ben a Doll által írt Berichtigung önologischer Unrichtigkeiten с. munkában a fajták közönséges neveit említi a szerző, míg 1826-ban a stájer ampelográfia megírására szintén János főherceg és a Stájerországi Mezőgazdasági Társaság adott megbízást Lorenz Edlen v. Vestnek, a gráci Joanneum kémia és botanika professzorának.144 Ezeket az alsó-ausztriai és stájerországi fajtaazonosító, fajtaleíró és értékelő erőfeszítéseket azért kell újszerűnek tekintenünk, mert a minőségi borttermő szőlőfajták elismeréséért küzdöttek a silányabb, rosszabb fajták ellenében. így pl. a Groben (Heunisch), a Roten Muskateller termesztésének csökkentését javasolva a Rizling, a Tramini, a Cirfandli, az Oportó, a Kékfrankos fajták nagyobb területű termesztését szorgalmazták. Az olasz fajták alapos, megbízható értékelését és leírását adta 1825-ben J. Acerbi katalógusában. 1829-ben Joh. M. Müheböck, weisenkircheni pap 5 fehér, 2 piros és 3 kék wachaui szőlőfajtát írt le az alsóausztriai Duna mentéről, az Ampelographische Beschreibung der verschiedenen Weinrebensorten in dem Wachauer Bezirke - c. munkájában.145 Az ampelográfiai szakirodalom külön megemlékezett Schams Ferenc Ungarns Weinbau 7-7/. с. kötetéről. Hermann Goethe véleménye szerint,,... die ersten genaueren Nachrichten über die grossen Weinschätze Ungarns und die daselbst cultivirten Rebsorten brachte,"146 A délnémet szőlőhegyek bor és csemegeszőlőfajtáit gyűjtötte össze és írta le Babo ésMetzger 1836-ban, az osztrák szőlőket 1837-ben J. Bürgert О Görög Demeter gyűjteményét tanulmányozta és használta fel, de Schams: Ungarns Weinbau-ját is ismerte.148 1841-ben Grazban két rendszerező ampelográfiai munka is napvilágot látott Fr. Trümmer és Fr. X. Hlubek tollából. Mindketten a természetes rendszer hívei, ellentétben L. E. v. Vesttel, aki még a bogyó, fürt, hajtás, levél szerinti mesterséges csoportosítást képviselte.149 Babo 1844-ben már a fajták változatainak és szinonimneveinek sokaságát is megadta. A számtalan hasonnév miatt később /1876-ban/ már kimondottan az egy nyelven beszélés érdekében ampelográfiai szótárt kellett Hermann Goethe-nek írnia, aki két évvel később a bogyók alakja szerinti csoportosítását is megjelentette Handbuch der Ampelographie címmel, azonban ez a mesterséges rendszer ma már nem áll fenn.150 144 Fr. R. v. Heintl 1821. 168-178., L. E. v. Vest 1826. 145 E. Eminger 1983. 225. 146 H. Goethe 1878. 5. 147 Babo Fr. L.-J. Metzger. 1836., J. Burger 1837. 7-8. 148 J. Burger 1837. VII. 149 Fr. Trümmer 1841., Fr. X. Hlubek 1841. 150 Babo, Fr. L. 1844., H. Goethe 1876., H. Goethe 1878.
