Századok – 1998
Közlemények - Csoma Zsigmond: A szőlészeti-borászati szakirodalom kialakulása Magyarországon (18–19. sz.) A magyarországi szőlészeti-borászati szakirodalmi kezdeményezések IV/859
A SZŐLÉSZETI-BORÁSZATI SZAKIRODALOM MAGYARORSZÁGON... 885 terresantes Werk „-пек tartotta az Ungarns Weinbau. ..-t.86 Gyürky Antal 1879-ben, 40 évvel a nagy szőlészeti kutató - szakíró halála után, már végérvényes és maradandó értékelést ad, amikor azt úja: „... érdemei felejthetetlenek, az ő munkássága és törekedései nagybeesüek valának Schams nevéhez fűződik az első állandó szőlészeti-borászati folyóirat szükségességének és megindításának gondolata is. Eddig ugyanis a rövidebb-hosszabb életű mezőgazdasági szaklapok, folyóiratok között kimondottan szőlészeti-borászatiak nem voltak. Schams elképzelése szerint a lapnak olcsónak, közérthetőnek kell lennie, sok ábrával. Ugyanakkor a társadalmi felelősség gondolata is megbújik elképzelései között, amikor arra utal, hogy... „egyszersmind a pór szőlőműves praktikus életére is hassunk s e nagy számú néposztályt foglalatossága eddig általok nem igen ismert hasznaira figyelmeztessük, könnyen fel nem vethető haszna lenne. " Schams Ferenc, kora egyik legnagyobb, a középeurópai valóságban gyökerező gondolkodója volt, amit az is jelez, hogy a „ nemzeti folyóirás"-t... egyszersmind magyar, német és tót nyelveken..." -mint úja, kellene közreadni. Az 1836-ban megindított és 3 évig élő szőlészeti-borászati folyóirata ezt az elvet igyekezett megvalósítani, azonban csak magyarul és németül jelent meg.88 Schams Ferenc munkássága révén a magyar szőlészet-borászat a nyugat-európai szakirodalom vérkeringésébe bekerült. Schams munkáját valószínű azért tudták értékelni, mert német nyelven jelent meg, átfogóan és részletekbe menően ismertette a nyugat-európai szerzők által jól ismert Tokaj, Sopron, Ruszt, Pozsony borvidéke mellett a többi, kevésbé ismert különböző hírű és rangú magyar borvidéket. Emellett korszerű ismereteket lebilincselő szakszerűséggel fogalmazott meg, híradása a magyar borvidékekről és bortermelőkről kuriózumként hatott Magyarországtól nyugatra. A borkezelési ismeretek szélesítésére ezidőtájt több kimondottan csak borkezeléssel, a borok javításával, gyógyításával foglalkozó könyv jelent meg, a kalendáriumok mellett.8 9 . A mosonmagyaróvári mezőgazdasági szakoktatási intézményben 1818-tól ugyan foglalkoztak enciklopédikusán a szőlészet és a kertészet németnyelvű oktatásával, elsősorban azonban a kutatás terén domborodott ki itt az oktatás jelentősége. A kertészetet, szőlészetet Schachner Károly tanította, majd 1850-től Köhler Vilmos, aki az első szőlészeti-tankönyvet is megírta 1858-ban.90 A borászati szakismeret a 18-19. században A 18. századi természettudományos ismeretek bővülése, a szőlészeti-borászati szakirodalom révén a borászati szakismeretre nagymértékben hatott. Főleg a 18. század végétől Nyugat-Európában, majd a 19. század elejétől-közepétől Dunántúlon is megjelenő kisebb mérőeszközök jelzik leglátványosabban ezt a fejlődést. Ezek a kis eszközök a must erjedésében, majd a bor jó körülmények közötti tartásában nagy 86 A. Regner 1876. 314. 87 Gyürky A. 1879. 137. 88 Schams F. 1836., 1837., 1838. 89 Leibitzer J. 1832., Némethy J. 1835., Borsos M. 1846. 90 Köhler V 1858. és a magyaróvári oktatásra Geday G. 1969. 90.
