Századok – 1998
Közlemények - Tóth István György: Athanasio Georgiceo álruhás császári megbízott útleírása a magyarországi török hódoltságról 1626-ból IV/837
840 TÓTH ISTVÁN GYÖRGY felderítésével. Noha II. Ferdinánd és IV. Murád török szultán megbízottai 1625-ben Gyarmaton, majd — már Georgiceo útja után — 1627-ben Szőnyben megújították a zsitvatoroki béke rendelkezéseit, a bécsi udvarnak mindig szüksége volt friss és pontos információkra a magyarországi török hódoltságról. A dalmát humanista pedig szemmel láthatóan bízott abban, hogy a császár a harmincéves háborúnak az ebben az időben igen közelinek látszó győzedelmes befejezése után majd a török ellen fordítja a fegyvereit: a boszniai mecsetek leírásánál megjegyezte, hogy az ország felszabadítása után milyen hamar lehetne azokat ismét keresztény templomokká alakítani, és azt is megírta, hogy a boszniai keresztények azt remélik, hogy még II. Ferdinánd életében kiűzik a törököt az országukból. Georgiceo úticélja tehát Olovo volt, de igen részletesen beszámolt a császárnak a magyarországi török hódoltságban tett útjáról is, arról az egyhetes utazásról, amelyet Budáról Banja Lukáig megtett. Ezen az útvonalon már sok más utazó is haladt, akiknek leírásával jól összevethetjük Georgiceo beszámolóját: így például az isztambuli követségbe menet, és onnan visszatérve, leírta ezt a fontos útvonalat Hans Dernschwam 1553-55-ben, tehát hét évtizeddel Georgiceo előtt. Szintén isztambuli követségbe utazott David Ungnad 1572-ben, és bár ő a Dunán hajózva tette meg az utat, ugyanazokban a palánkokban kötött ki, és tartott pihenőt, ahol a szárazföldön utazó Georgiceo is megállt. Harminchét évvel Georgiceo beszámolója után, 1663-ban pedig egy éven belül két részletes útleírás is készült ugyanerről az útvonalról: Először a törökökhöz indított császári követ egyik kísérője, Heinrich Ottendorf készített rajzos útibeszámolót Budáról Belgrádba tartó útjáról. Miután pedig ez a követjárás kudarcot vallott, és megindult a török katonaság Magyarországra, ugyanezen év második felében a török világutazó Evlia Cselebi a hadakkal tartva szintén bejárta ezt az útvonalat - leírása kétszeresen is a fordított képét nyújtja Ottendorfénak, hiszen egyrészt délről haladt északra, másrészt mindent török szemmel nézett. 1668-ban pedig az angol orvos és utazó, Edward Brown tette meg ezt az utat Budától Dárdáig, megfigyeléseit, benyomásait öt évvel később élvezetes kötetben Londonban adta ki.5 Georgiceo itt közölt útleírása azonban sok tekintetben gazdagabb akár a császári követségekkel utazó Dernschwam, Ungnad és Ottendorf, akár a török sereggel tartó s Hans Dernschwam: Erdély. Besztercebánya. Törökországi útinapló. Szerk. Tardy Lajos. Bp. 1984. 139-142. 490-498. Ungnád Dávid konstantinápolyi utazásai. Szerk. Kovács József László. Bp. 1986. 32-36. a törökországi útleírások bibliográfiájával. 264-274. Budáról Belgrádba 1663-ban. Ottendorf Henrik képes útleírása. Szerk. Hermann Egyed. Pécs 1943. Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai. 1660-1664. Kiadja: Karácson Imre, Fodor Pál jegyzeteivel. Bp.1985. 236-247. Edward Brown: A brief account of some travels in Hungaria, Servia.... London 1673. (facsimile, Ed. Karl Nehring) München 1975. 35-37., Útleírások, követnaplók: Salamon Ferenc: Két magyar diplomata a tizenhetedik századból. Bp. 1884. (Tholdalagi Mihály és Tassi Gáspár követségi naplói 1627-ből.) Fügedi Erik: Kimondhatatlan nyomorúság. Bp. 1976. Tardy Lajos: Rabok, követek, kalmárok az Oszmán birodalomról. Bp. 1977. Borsos Tamás: Vásárhelytől a Fényes Portáig. Bukarest 1972. Takács Sándor: Rajzok a török világból. II. Budapest 1916. 254., 358. Révay László 1620-ban, hat évvel korábban, ugyanazon a szárazföldi úton járt, mint Georgiceo: Révay László: Itineris Constantinopolitani vera descriptio. In: Magyar Történelmi Tár. III. Pest 1857. 245-247. VÖ. Adam Wenner: Tagebuch der kaiserlichen Gesandtschaft nach Konstantinopel 1616-1618. Hrsg. Karl Nehring. München 1984. 20. Jakob von Betzek: Gesandschaftsreise nach Ungarn und in die Türkei im Jahre 1564/1565. Hrsg. Karl Nehring. München 1979. 12-13. Karl Nehring: Iter Constantinopolitanum. München 1984. 53-55. a követek listájával. Egy holland utazó Budán: Jacobi Tollii Epistolae itinerariae. Amstelaedani 1700. 198-202. Reprint kiadásban is megjelent, a felkeresett városok metszeteivel: Gioseppe Rosaccio: Viaggio da Venetia a Costantinopoli per mare e per terra. Venetia 1606. (reprint: Zagreb 1997.)
