Századok – 1998

Közlemények - Tóth István György: Athanasio Georgiceo álruhás császári megbízott útleírása a magyarországi török hódoltságról 1626-ból IV/837

ÚTLEÍRÁS A TÖRÖK HÓDOLTSÁGRÓL, 1626-BÓL 839 „adományait és fogadalmait", valamint Olovoból hozott II. Ferdinándnak egy csodatévő Szűz Mária-képet, minden bizonnyal a híres csodatévő szentkép másolatát. II. Ferdinánd rendkívül vallásos ember volt, Caraffa bécsi nuncius szerint — akiben a jelentés Rómába továbbítóját sejthetjük — egyenesen „prencipe santo", szent fejedelem. A császár mindennap több órát töltött imával, misehallgatással, és anyja, a bajor Mária hercegnő hatására, különösen közel érezte magához Szűz Máriát, akinek kultuszát minden eszközzel segítette. Fiatalkorában Ingolstadtban, amikor a jezsuita kollégiumban tanult, tagja lett egy Mária-társulatnak, és Ferdinánd a bajorországi Mária-kegyhely, Altötting Szűz Mária-képéhez írt fogadalmát a saját vérével írta alá. 1598-ban a leendő császár az itáliai Loretoban fogadalmat tett Szűz Máriának, hogy országát (ekkor még csak Belső-Ausztriát) megszabadítja az eretnekektől. Szűz Mária Loretoban őrzött házának, a Casa Sacrának másolatát 1622-ben felállították a bécsi udvar házikápolnájában, az ágostonosok templomában, és itt minden évben böjti időszakban misztériumjátékok elevenítették fel a törökökön aratott, Mária közbenjárásának köszönhető lepantoi győzelem emlékét. A loretoihoz hasonló fogadalmat tett Ferdinánd Mariazellben az ottani Szűz Mária kegyképnek, ekkor a csehországi eretnekség felszámolását ígérte meg. II. Ferdinánd megvolt győződve arról, hogy a katolikus seregek a Szűz személyes segítségével verték meg a protestánsokat a Prága melletti fehérhegyi csatában 1620-ban. A csapatok előtt ekkor hordozott Mária-kegykép másolatát elhelyezték a csatatéren épített Beata Maria Virginis de Victoria-kápolnában, míg az eredeti kegyképet Rómába, a szintén e győzelemről elnevezett Santa Maria della Vittoria-templomba küldték. Mária képét hímezték a harmincéves háborúban a császári csapatok zászlaira, és II. Ferdinánd mint saját „generalissima-járól", seregei főparancsnokáról írt Szűz Máriáról. A császár fia, III. Ferdinánd, akit trónörökösként és frissen megkoronázott magyar királyként Georgiceo is mint az egyik megbízóját említett, azután 1647-ben ünnepélyesen az összes országát Szűz Mária patróna védelme alá helyezte.4 Georgiceo veszélyes küldetését a török hódoltságba már csak a császárnak ez a korban szokásost messze meghaladó mértékű jámborsága is megmagyarázná, II. Ferdinánd egy újabb csodatévő Mária-kép másolatát akarta megszerezni. Georgiceo feladata azonban több volt, mint hogy a császár helyett és annak nevében elzarándokoljon erre a Mária-kegyhelyre - ezt a jámbor cselekedetet összekötötte a környék 4 Hans Sturmberger. Kaiser Ferdinand II. und das Problem des Absolutismus. München 1957. 15-19. 39-41., Karl Eder. Rahmen und Hintergrund der Gestalt Ferdinands II. In: Festschrift Julius Franz Schütz. Hrsg. Berthold Sutter. Wien 1954. 315-323., Hugo Hantsch: Kaiser Ferdinand II. In: Gestalter der Geschicke Österreichs. Hrsg. Hugo Hantsch. Wien 1962. 157-171., Johann Franzi: Ferdinand II. Kaiser im Zwiespalt der Zeit. Wien 1978. 22-31. 222-229., Robert Bireley: Ferdinand II: Founder of the Habsburg Monarchy. In: Crown, Church and Estates. Central European Politics in the Sixteenth and Seventeenth Centuries. Ed. R. J. W Evans-T. V Thomas. London 1991. 226-244. Robert Bireley. Religion and Politics in the Age of the Counter-Reformation: Emperor Ferdinand П, William Lamormaini S. J. and the Formation of Imperial Policy. Chapel Hill 1981. 51-52. 235-237. Karl Vocelka-Lynne Heller: Die Lebenswelt der Habsburger. Kultur-und Mentalitätsgeschichte einer Familie. Wien 1997. 20-25. Dieter Albrecht: Ferdinand II. In: Die Kaiser der Neuzeit. Hrsg. Anton Schindling-Walter Ziegler. München 1990. 125-141. Volker Press: The Habsburg Court as Center of the Imperial Government. Journal of Modern History 58 (1986) suppl. 40^41. R. J. W Evans: The Austrian Habsburgs: The Dynasty as a Political Institution. In: The Courts of Europe: Politics, Patronage and Royalty, 1400-1800. Ed. A. G. Dickens. London 1977. 135-138. Marie-Élizabeth Ducreux\ Quelques problèmes de la recatholicisation tchèque (Pietas Bohemica). Előadás Konfessionalisierung, Stände und Staat in Ostmitteleuropa (1550-1650) с. konferencián (Leipzig, 1997. dec. 12.). s. a.