Századok – 1998

Közlemények - Fodor Pál: Kié legyen Pankota (1565)? Érdekcsoportok és érdekérvényesítés az oszmán hatalmi elitben a 16. század közepén IV/825

830 FODOR PÁL Bár Kunovics Mihályról másutt, más összefüggésben is hallunk a 16. század közepén,21 a timár-defter adata alapján nem zárható ki, hogy Istvánfíy talán mégis helyesen ismerte a szóban forgó bég múltját.2

2

Ha a kétségkívül renegát Kunovics 1555-ben nagyra értékelt ziámet-birtokos volt a temesvári vilájetben, akkor a következő évtized elejére felemelkedhetett a szandzsákbégek sorába, hiszen a határvidéken ekkoriban nem volt elképzelhetetlen egy ilyen karrier.2

3 Azt, hogy Kunovicsból Mehmed béggé vált—újabb adatok előkerüléséig egyelőre fogadjuk el azonosnak a két személyt — nemcsak az átállás és a kiváló szolgálat, hanem a személyi kapcsolatok is jócskán elősegíthették. Az alább ismertetendő levelekből kiderül, hogy 1565-ben Ferhád aga, a szultáni udvar főistállómestere {mirahor-i kebir) és a kapuőrök parancsnoka (szer-i bevvabban, törökül: kapudzsi basi) saját kliensei között tartotta számon Kunovicsot. Az is világos, hogy rokoni vagy politikai kapcsolat fűzte a szintén Mehmed nevet viselő vidini szandzsákbéghez, mivel portai kethüdája mindig nagy reverenciával, az „urunk, a vidini bég" (Vidin beji efendümüz) formulával emlékezett meg róla.2

4

Ferhád aga és a Vidinben állomásozó Mehmed bég szintén ismerték egymást, sőt, egy fél mondatból sejthetően életük egy korábbi szakaszát szoros közelségben tölthették el; mindenesetre Ferhád nem győzte hangsúlyozni nagyrabecsülését e második Mehmed bég iránt. Kunovics ezenkívül érintkezésben, sőt rendkívül szívélyes viszonyban állott Iszkenderrel, Semiz Ali pasa nagyvezír kapuőreinek parancsnokával. Az 1565 tavaszán budai beglerbégségre emelkedett Jahjapasa-záde Arszlán ugyancsak a bizalmasai közé tartozhatott, ha annak fővárosi ügyvivője, küldöncei távollétében, éppen az ő kethüdáját, Velit kérte meg, hogy gazdáján keresztül továbbítsa Budára az Arszlán pasának szóló bizalmas iratokat. Ferhád aga minden valószínűség szerint devsirme-származék volt és a palotaiskolában kezdte pályáját, hiszen az általa viselt magas hivatalokat rendszerint ilyen személyek nyerhették el. Nem kizárt, hogy vidini Mehmeddel közös múltjuk idejét gyermekkorukban, színterét pedig a szultáni udvarban kell keresnünk. Ha ez igaz, akkor őket és a renegát Kunovicsot talán közös származásuk fűzte össze. De bármi volt is a háttérben, annyi bizonyos, hogy a két (Kunovics és vidini) Mehmed, Ferhád és talán Iszkender (meg nagyon feltételesen Arszlán pasa) azonos „politikai családhoz" tartoztak. Az érdekszövetség élén 1565 tavaszán valószínűleg Ferhád aga állott; mindenesetre posztjából adódóan ő tudta legkönnyebben megközelíteni és befolyásolni az uralkodót, s mint látni fogjuk, nem is habozott élni ezzel a lehetőséggel. A szultán kedvelte őt, nem sokkal utóbb még azt is megengedte neki, hogy az Isztambult ellátó vízforrásokból a közelben álló házába vezettessen megszabott mennyiséget.25 21

Sztárai Mihály. História Perényi Ferenc kiszabadulásáról. Perényi Péter élete és halála. Válogatta, a szöveget gondozta, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta Téglásy Imre. Budapest, 1985, 180. Ez a „Kunowyth" Mihály valószínűleg ugyanúgy Perényi Péter szolgálatában állt, mint Ferenc nevű testvére. Valamikor 1543 és 1550 között megölték. 22

Erre az adatra időközben Dávid Géza is felfigyelt: Török közigazgatás Magyarországon. Doktori értekezés. Budapest, 1995, de egyelőre kitart korábbi álláspontja mellett. 23

Igaz, túl gyakori sem. Néhány példa ziámet-birtokosból lett szandzsákbégre: Dávid Géza: i. m. 24

E második Mehmed valószínűleg azonos azzal a személlyel, akit 1563. december 21-én az anatóliai „timár kethüda" posztról helyeztek át a vidini szandzsák élére. Istanbul, Ba^bakanhk Osmanli Ar§ivi, Kepeci 218, 58. Az adatért Dávid Gézának tartozom köszönettel. 25

6 numarali mühimme defteri (a továbbiakban MD 6), 1325. sz.