Századok – 1998
Közlemények - Fodor Pál: Kié legyen Pankota (1565)? Érdekcsoportok és érdekérvényesítés az oszmán hatalmi elitben a 16. század közepén IV/825
A TÖRÖK HATALMI ELIT A 16. SZÁZAD KÖZEPÉN 831 Ez volt az a patrónusi hálózat, amelyre támaszkodva Kunovics Mehmed május közepén akciót indított szandzsákja kiteijesztéséért. Történt ugyanis, hogy amikor a Lippán át északra vonuló oszmán sereg a néhai Losonczy István (Temesvár hős védője) özvegyének tulajdonában álló Pankotához ért, Musztafa temesvári beglerbég úgy döntött, birtokba veszi a várat, nehogy annak őrsége veszélyeztesse utánpótlását. Az oszmán csapatok nem nagyon izzadtak meg az ostromban, hiszen a védők rövid úton kereket oldottak.2 6 A beglerbég nyomban várnagyot nevezett ki és megkezdte az őrség toborzását, majd kérte a Portától intézkedései jóváhagyását.2 7 Ekkor vethetett szemet a várnak nem túl jelentős, ám annál csinosabb uradalommal bíró Pankotára a seregben jelen lévő és valószínűleg derekasan vitézkedő Kunovics.2 8 Erre jó oka volt, hiszen a kincstár még ekkor is tartozott neki hász-birtokai egy részével, amin az sem enyhített sokat, hogy május közepén megkapta egy elhunyt szendrői timáros kicsiny birtokát.2 9 Levelet küldött tehát a Portára, amelyben előadta, hogy amennyiben őt helyeznék a Pankotára vezénylendő 120 fős őrség élére, akkor a vár alkalmas volna arra, hogy megakadályozza a gyulai hajdúk betöréseit és kártevéseit, a közbiztonság jelentősen javulna, s nem lenne szükség az Erdőhegynél tervbe vett palánk megépítésére (amire egyébként már korábban kiadták a parancsot).30 Jó taktikai érzékkel Kunovics szót sem ejtett valódi céljairól, csak a közjóra hivatkozott. Am jól tudta, hogy az udvarban önmagában mindez nem sokat ér. Ezért eljuttatott Veli kethüdához két sefaatnámét: közbenjárást kérő levelet is, az egyiket Iszkendernek, a nagyvezíri kapuőrök parancsnokának, a másikat Ferhád agának, fő reménységének, s aztán türelmetlenül várta, hogy Veli intézkedjék. Valamikor a június 11-e utáni napokban Veli terjedelmes jelentést készített arról, hogy mit végzett, s hogy miként ítéli meg a kilátásokat.31 A következőkben tehát nincs más dolgunk, mint rekapitulálni ezt a dokumentumot, amely a megelőző napok minden lényeges mozzanatáról beszámol, és amelyet mindenben alátámasztanak a támogatóktól fennmaradt levelek. Kunovics kérelmével és leveleivel június 4-e körül érkezett meg a futár Isztambulba.3 2 A petíciót Veli rögtön elvitte a dívánba a nagyvezírhez, aki megígérte, a szultán elé teijeszti. A tanácsülés utáni kihallgatáson ez meg is történt, de nem azzal az eredménnyel, amit Veli remélt. Az uralkodó parancsa ugyanis úgy szólt, hogy Pankota jövőbeni státusáról a temesvári beglerbég döntsön; attól függően adja az 26 Forgách F.: i. m., 824. N. Istvánffy: i. m., 281. 27 MD 6, 1202. sz. 1565. május 30-án indították útnak a jelentésére válaszoló rendeletet. 28 A birtokra: Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén. II. Budapest, 1990, 1011, 1028. 29 Dávid G.: i. m., 116. A kiutalási parancsból (ezt kiadta A. C. Schaendlinger: Die Schreiben Süleymäns des Prächtigen an Vasallen, 59-60: 41. sz.) tudjuk, hogy a szendrői szandzsák valpovói nahijéjében volt egy majorsága (csifllikje). Ez a tény megint csak a Jahjapasa-zádékhoz fűződő kapcsolatokra enged következtetni, hiszen az utóbbiak jelentős bázissal rendelkeztek Szendrőben. Arszlán is itt volt bég, mielőtt elnyerte a budai pasa címet. 30 MD 6, 1233. sz. A. C. Schaendlinger. i. m., 62-63: 43. sz. Vö. Dávid G.: i. m., 116: 27. j. 31 HHStA, Türkische Urkunden und Staatsschreiben, 1565 Mai (?), fol. la. A terminus post quem-et a levélben előforduló zilkáde 12-i időpont adja. így a Petritschnél (i. m., 161: 461. sz.) kérdőjellel szereplő dátum ennek megfelelően javítandó. 32 Ez a kérelemre válaszul kibocsájtott szultáni rendeletből következik, amely 1565. június 4-én kelt. Ld. a 30. jegyzetben.
