Századok – 1998
Tanulmányok - Pach Zsigmond Pál: „Platea chapo ucza vocata”. A hazai posztóipar 16. századi történetéből IV/793
804 PACH ZSIGMOND PÁL említett fenntartásai mellett is) a csapómesterség — vagyis a szűr(ke)posztó-készítés — jelentős előretörésére vall a gyulai uradalom második mezővárosában a jelzett időszakban. S valami hasonló játszódhatott le ez idő tájt az uradalmi központban, Gyulán is, ahol a lakosok névsorát, fölmentvényük miatt, nem örökítették meg a 16. század közepi urbáriumok és dézsmajegyzékek. Fennmaradt viszont egy egyébként kevésbé érdekes, de a tárgyalt összefüggésben sokatmondó okmány 1561 áprilisából. Ebben a győri káptalan tanúsítja, hogy Kamocsi György csornai prépost bizonyos feltételek mellett sógorának és nővérének adta át nemesi házát, amely a Békés megyei Gyula városában a Csapó utcában állt: „quandam domum suam nobilitarem in civitate Gyula appellata in comitatu Bekessiensi existenti habitam in piatea Chapo ucza vocafa."70 Hogy ez az utcanév nem fordult elő a Gyula utcáit megnevező korábbi forrásokban, azt nyilván nem úgy kell értelmezni, hogy ez időre új utca alakult ki a városban, hanem úgy, hogy egy meglévő utcát kezdtek ezen a néven is emlegetni.71 Olyanformán történhetett a dolog, mint a szürkeposztószövés korábban kifejlődött központjában: Debrecenben, ahol a csapómesterek által lakott utcát eredetileg Homok utcának hívták, majd a 15. század folyamán kezdték a Homok és a Csapó elnevezést váltakozva használni.7 2 Az pedig bizonyos, hogy Gyulán sem kaphatta volna valamelyik utca a Csapó nevet — még vagylagosan vagy ideiglenesen sem —, ha nem lakott volna ott jónéhány csapómester.7 3 fekvő kilenc település közül Csaba, Gerendás, Gerla, Kétsopron, Mezőmegyer, Szentmiklós és Vesze 1560 és 1563 közötti dézsmajegyzékeit feldolgozta Dávid 212, 262-312. 70 ВО I. 180-181. (1561. április 13.) — A Haan által közölt iratot Karácsonyi is ismerte, de a Csapó utcai ház átadóját, aki ekkoriban csornai prépost s egyben váradi kanonok volt, Kamonczy Gergely néven említette: I. 193, 195; II. 30-31, 145; III. 74; vö. Bunyitay Vince: A váradi püspökség története II. Nagyvárad, 1883. 187-188. — A gyulai uradalom 1561 végi urbáriuma szerint Kamonczy Gergely, mint Ferdinánd király káplánja, Békés városában kapott ingatlant: GyO 351; vö. 388. 71 Gyula városát akkoriban a Fehér-Körös régi főága — a mai Élővíz-csatorna — szelte ketté: Karácsonyi II. 144. (A folyónak a városon átmenő szakaszát az 1855. évi nagy árvíz után helyezték a városon kívülre, jelenlegi egyenes medrébe: Andó 56; vö. fentebb a 36. jegyzettel.) A jobb parti városrész a 16. század közepén Békés megyéhez tartozott (egyházilag pedig a váradi püspökséghez), a bal parti rész Zaránd megyéhez (illetőleg az egri püspökséghez). A forrásokban megnevezett utcák közül a Krakó (Karkó), Szentmóric, Újfalu, Barát és Palotahely utca a folyó jobb partjára, a Nagy, Bojtoiján, Sánta és Szegény utca a bal partra esett, a Bagdi, Halász, Malom és Salgó utca fekvése bizonytalan. A Csapó utcát az idézett 1561. évi oklevél Békés megyéhez tartozónak mondta, tehát a jobb parti városrész egyik utcáját hívták így (is). — Az utcaneveket említő iratok: 1511: GyO 60-61; 1515: ВО II. 124; 1516: GyO 66; 1525: GyO 92-93; 1528: GyO 114; 1553: ВО I. 160-161; GyO 204, 218, 220-223, 227-228; 1561: ВО I. 176, 180-181; 1563: GyO 364; 1565: GyO 402. 72 Lásd erről a 2. jegyzetben idézett Századok-cikkünket, főleg 69. 73 Nemcsak Debrecenben és Gyulán volt Csapó utca. A váci káptalan 1511. évi oklevele szerint Szálkái László, a későbbi prímás — aki akkoriban Anna királyné javadalmait igazgatta — az őt hatalmaskodásban elmarasztaló nádori ítélet végrehajtását in suburbio Budensi [a budai váralján] in plathea Chapowcha vocata lévő kőházában familiárisa által megakadályozta: MTT XII (1863) 72-73. Csapókról (wolslaher=Wollschläger) Budán már a Budai Jogkönyv (1403-1439) is említést tett: Das Ofner Stadtrecht. Eine deutschsprachige Rechtssammlung des 15. Jahrhunderts aus Ungarn. Hrsg. von Karl Mollay. Bp., 1959. 108. — 1572. és 1576-1577. évi török defterek Tolna városában, többek között, Varga utca városrészt és Csaíó utca városrészt neveztek meg: Velics Antal-Kammerer Ernő: Magyarországi török kincstári defterek. Bp., 1886-1890. I. 260; II. 507-508. Vajon nem Csapó utcáról van inkább szó — tekintettel a p és t hangok közös írásjelére? De bizony arról; lásd Káldy-Nagy Gyula: Tolna mezőváros mezőgazdasági termelése a XVI. század derekán a török
