Századok – 1998
Történeti irodalom - Fischer Ferenc: A megosztott világ történelmi-politikai atlasza 1941–1991 (Ism.: Nagy László) III/750
750 TÖRTÉNETI IRODALOM 750 fontos intézet további munkájához". Ugyanakkor az Akadémián a kutatási témák és elhangzó előadások közt feltűnnek zsidó és más vonatkozású „fajismereti" kérdések. Egyébként azonban szolid, értékes tudományos munka folyt az Akadémián, s ez — mutat rá a szerző — azok nevéhez fűződött elsősorban, akik nem voltak kapcsolatban a párttal. Az Akadémia eleget tett a tiltott könyvekre vonatkozó náci rendelkezéseknek, de az elnök állásfoglalása szerint idézni szabad belőlük indokolt esetben és megfelelő módon. Annak jeleként, hogy az Akadémia mennyire törekedett könyvtára külföldi kapcsolatainak megőrzésére még a második világháború idején is, példaként említtetik 1941 februárjában is fennálló kapcsolata a moszkvai Lenin-Könyvtárral. (Érdemes lett volna ezzel kapcsolatban némileg arra is utalni, hogy ezt a kivételes helyzetet az akkor még érvényben lévő Hitler-Sztálin paktum körülményei motiválták. Tény, hogy Srbik eredményesen interveniált a bécsi Akadémia egy tekintélyes külföldi tagja, Johann Huizinga holland történész szabadon bocsátásáért, akit a német megszálló hatóságok németellenesként internálótáborba zártak. Tény, hogy az Akadémia épületében nem engedélyezett nem-akadémiai rendezvényeket (így nemzetiszocialista rendezvényeket sem). Tény, hogy a bécsi Akadémia nem követte a berlini példáját, hogy táviratilag fejezze ki hűségét Hitler iránt az ellene elkövetett sikertelen merényletkor. Tény, hogy változatlan címmel folytatta az osztrák történelem levéltári dokumentumainak kiadását annak ellenére, hogy a nemzetiszocialista párt birodalmi sajtóhivatala kifogásolta az „osztrák" megjelölés használatát. Srbik azonban értett hozzá, hogyan hatástalaníthatja egy náci tekintély — Baldur von Schirach, Bécs birodalmi helytartója — pártfogásával a náci pártszerv oldaláról támasztott kifogásokat. Ha egy-egy konkrét kérdésben pártvonalról kifogásolták az Akadémia valamely állásfoglalását, Srbik ügyesen hivatkozott arra, hogy elnökségi határozat alapján járt el, amelynek meghozatalában az elnökség nemzetiszocialista párttagsággal rendelkező tagjai aktívan és egyetértőleg részt vettek. Az igen érdekes és értékes kis kötet zárófejezete az Akadémia 1945. évi újjászervezésével foglalkozik a második világháború után: az 1921. évi alapszabályhoz való visszatéréssel, a „sötét időszakban" történt eltávolítások hatályon kívül helyezésével, a tagság magatartásának elbírálásával, amely során 10 rendes és 24 levelező tagnak megszüntették, 4 rendes és 1 levelező tagnak ügyük végleges tisztázásáig felfüggesztették a tagságát; a kisebb mértékben elmarasztalhatónak talált 12 rendes és 13 levelező tag megmaradhatott az új Akadémián. (Srbiket és Knollt is ez utóbbiak közé sorolták.) A további fejleményekre a szerző már nem tér ki, de a főbb szereplők lábjegyzetekben közölt tömör életrajzaiból kitűnik, hogy az 1945-ben kevésbé elmarasztaltak közül előbb-utóbb többen is, s nem is jelentéktelen szerepet kaptak az Akadémia életében. Tilkovszky Lóránt Fischer Ferenc A MEGOSZTOTT VILÁG TÖRTÉNELMI-POLITIKAI ATLASZA 1941-1991 Janus Pannonius Tudományegyetem Pedagógus Szakma Megújítása Projekt Programiroda, Pécs-Budapest, 1996, 64 o. 1992-ben jelent meg Fischer Ferenc érdekes, olvasmányos és ráadásul kétségtelenül hasznos monográfiája „A megosztott világ. A Kelet-Nyugat, Észak-Dél nemzetközi kapcsolatok fő vonásai 1941-1991" címmel. (Azóta — 1993-ban majd 1996-ban — a könyvesboltokba került a monográfia két további kiadása.) Négy évvel később, 1996 végén napvilágot látott egy látványos „képeskönyv", egy atlasz, amely részben rendkívül összesűrítve tartalmazza, részben pedig illusztrálja a monográfia mondanivalójának sok elemét. Ugyanakkor az atlasz nem „melléklet" a korábban megjelent monográfiához, hanem annak mintegy az „ikertestvére", önálló és önállóan élvezhető mű. A két kiadvány jól kiegészíti egymást, ismeretanyaguk jól kombinálható. Miként a címben szereplő évszám is mutatja, az atlasz áttekinti a teljes hidegháborús korszakot. Jó érzékkel nem 1945-öt választja kiindulópontnak, hiszen a hidegháború megértése lehetetlen a második világháborúban kialakult szövetségesi kapcsolatrendszer elemző áttekintése nélkül. Az atlasz ily módon valóban végigköveti a bipoláris világrend történetét, kezdve annak világháborús „megalapozásával", és eljutva a német újraegyesítésig, a Kelet-Európában bekövetkezett gyökeres változásokig (beleértve a Szovjetunió széthullásának tényét).