Századok – 1998

Dokumentumok - Baráth Magdolna: Levelek a frontról 1944. Rákosi Mátyás; Gerő Ernő; Farkas Mihály és Vas Zoltán levelezése III/633

638 DOKUMENTUMOK megtalálniuk a kapcsolatot az emigráció vezetőivel, velük szemben azonban nem csupán a szovjetek, de esetenként még a magyar pártvezetés is bizalmatlan volt.17 Akik végül hosszadalmas bürokratikus eljárások után végre mégis kijutottak a frontra, újabb nehézséggel találták szembe magukat: a szovjet vezetés „elfelejtett" gondoskodni ellátásukról (meg az otthon maradt családtagokról), így sokan szabályosan éheztek. Az emberek ellátásának kérdése a frontról jövő türelmetlen sürgetések hatására több­ször szerepelt a Külföldi Bizottság napirendjén, míg végül a magyar pártvezetés is megelégelte a huzavonát és 1944. szeptember 7-i ülésén úgy döntött, felveti a Politikai Főcsoportfőnökség helyettes vezetője, Burcev előtt: vagy adjanak a kommunistáknak fizetést, vagy hívják őket vissza a frontról. A másik akadály az emigrációs létből következő információhiány volt. Közvetlen hazai információkkal a háború kitörése óta az emigráció vezérkara nem rendelkezett. A magyar újságokat ugyan semleges országokon keresztül megkapták, ám ezek nagy késéssel érkeztek meg, s nem pótolhatták az otthoni illegális kommunista párt által korábban szolgáltatott híreket. Amikor 1941 őszén a Kossuth Rádió megkezdte mű­ködését, egy olyan rádióadás létrehozását tűzték ki célul, amely ugyan a szovjetunióbeli magyai- kommunista emigráció célkitűzéseit közvetíti, de ügy kell funkcionálnia, mint­ha magyarországi illegális adó lenne. Miután 1940-1941-ben az otthoni illegális kom­munista párt és az emigráció között az intézményes kapcsolat megszűnt, e feladatnak egyre nehezebben lehetett megfelelni. A különleges katonai alakulatnak, s később a frontpropagandistáknak ezért feladatkörük egy részét képezte a Kossuth Rádió in­formációkkal történő ellátása: a „friss zsákmányanyagot", a megszerzett magyar új­ságokat, a katonák levelezését, naplóit, a magyar hadseregről és az otthoni viszonyokról beszerzett információkat haladéktalanul továbbították Moszkvába. (Az ellenséges had­sereg elhelyezkedésére, támadási terveire vonatkozó információkat azonnal oroszra kellett fordítani, azok más csatornákon jutottak el a megfelelő helyre.) Információs forrásul szolgált a Kossuth Rádió számára a budapesti rádió adásainak hallgatása, amelyet az ún. 205-ös Intézet munkatársai végeztek. A rádió remélt funkcióját azonban már csak azért sem tölthette be, mert nem, vagy csak alig volt hallható. A Kossuth Rádió problémája Vas Zoltán szinte valamennyi levelének visszatérő eleme, de Gerő is sokat panaszkodik a vételi nehézségekre. Miután a technikai feltételeket ehhez is a szovjet vezetés biztosította, a helyzeten javítani is csak ők tudtak volna - amennyiben ez szándékukban és érdekükben állt volna. Nem vonható kétségbe, hogy Rákosi e tekintetben is minden tőle telhetőt elkövetett, de a megígért intézkedések megvaló­sulását nem volt módjában sem ellenőrizni, sem számonkérni. A moszkvai rádiónak ugyancsak volt magyar nyelvű adása, amelynek szerkesz­tésében a magyar emigránsok szintén részt vettek, ez azonban csak a hivatalos szovjet álláspontot közvetíthette, s ebből következően hasztalan szorgalmazta például Vas Zoltán a „magyar beállítottságot". Nem hozta meg a remélt sikereket tevékenységük másik területe, a partizán­munka vezetése és irányítása sem. A magyarországi illegális kommunista párttal történő kapcsolatfelvétel érdekében 1942 óta már több kísérletet tettek kommunista 17 Erre jó példa Hont Ferenc esete, akit még Vas Zoltán is úgy küldött Moszkvába Rákosihoz, hogy valami „gyanús" a személyével kapcsolatban, s aki a szovjet vendégszeretetről először a Bu­tyirka börtönben szerezhetett tapasztalatokat. (Az eset leírását 1. Földes Pál i. m. 338-340.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom