Századok – 1998
Közlemények - Apor Péter: A népi demokrácia építése: Kunmadaras 1946 III/601
622 APOR PÉTER szellemtől áthatott, és amit a tömeg tenni fog, az fasiszta jellegű megmozdulás lesz. Azt is tudta, hogy a zsidók elleni uszítás fasiszta cselekedet. Ennek a legegyszerűbb falusi előtt is világosnak kellett lennie, szögezte le az ítélet. Tisztában voltak vele, hogy ártatlan zsidók bántalmazása és megölése fasiszta tett, ezért tudták, hogy ilyen cselekedetet fognak elkövetni.7 1 A bíróság szilárdan meg volt arról győződve, hogy az antiszemitizmus a fasizmushoz tartozik. A baloldal álláspontját híven tükrözi az a beszéd, amelyet egyik képviselőjük mondott el a Parlamentben: „Van-e tudomása a kormánynak arról, hogy az ország egyes helyein a fasizmus egyik kísérőjelensége, az antiszemitizmus újra jelentkezik?... Mit hajlandó tenni a kormány, hogy a reakciónak ilyen álruhában való jelentkezését csírájában elfojtsa?"7 2 Az érvelés igen érdekes, hiszen feltárja, hogyan gondolkodott a baloldal az antiszemitizmusról. Az volt a véleményük, hogy ez kizárólag a fasizmussal hozható kapcsolatba. A Magyar Kommunista Párt mindenütt jelen volt az országban, a párt saját magát úgy jelenítette meg, mint amely mindenről tud, ami Magyarországon történik. Természetes, hogy a Magyar Kommunista Párt azonnal magyarázatot adott. A párt Központi Vezetősége a pogromok után értekezletet hívott össze, ahol az antiszemita történések kérdése is napirendre került, sőt annyira fontosnak tartották az ügyet, hogy maga Rákosi Mátyás első titkár is mondott beszédet. Felsorolta az összes általa ismert pogromot, az ózdi esettel kezdve. Ahogy Rákosi tudta, ott a kommunista titkárt valakik leütötték, majd ezután antiszemita zavargások robbantak ki. „Mi a dolgot ott kivizsgáltuk," vonta le a tanulságokat az első titkár, „és természetesen megtaláltuk a fasiszta szálakat."7 3 Ezek után ismertette egy szentesi rendőrtiszt meggyilkolását, és elmondta: „Utánanéztünk a dolognak, és ott is Budapestre vezető fasiszta szálakat találtunk." A békéscsabai pogrommal kapcsolatban is gyanús budapesti összeköttetésekről beszélt. Rákosi a miskolci esetet olyan pogromként értelmezte, amely egy politikai gyűlés közbeni antiszemita izgatás után robbant ki. Előadása szerint, „csatlakozott Miskolc és környéki elég számos fasiszta ember" a rendezvény résztvevőihez. Megvolt győződve arról, hogy jól szervezett provokációval állnak szemben, mivel hogy megbénította a környék gazdasági életét (a pogrom alatt senki nem ment dolgozni), a kommunista pártot antiszemita pártként állította be (hiszen egy olyan felvonulás közben robbant ki a zavargás, melyet kommunisták szerveztek), és súlyos csapást mért a rendőrségre (hiszen az ellenzék alkalmatlansággal vádolhatta annak kommunista vezetőit). Beszédét azzal a feltételezéssel zárta, hogy „központi fasiszta szervezet játszik itt is közre". Borsod megye (székhelye Miskolc) kommunista főispánja, Oszip István ugyanezt a fajta érvelést használta, miközben megpróbálta megokolni a pogrom kitörését. Elsőként történelmi okokra hivatkozott, amikor megállapította, hogy Borsod lakosságát az előző rendszerben fasiszta szellemben nevelték, majd a rossz közellátásra utalt. A párt lapja megdöbbentő fasiszta provokációról számolt be, amely Pécsett történt: a tüntetők követelték a zsidók felakasztását.7 4 A Szabad 71 V 56032/2, az ítélet 59-60. 72 Vórös i. m. 77. 73 A miskolci pogrom - ahogyan Rákosiék látták. Standeisky Éva bevezetőjével. Társadalmi Szemle 1990. 11. 78-86. 74 SZN. 1945. VII. 27. 3.
