Századok – 1998
Közlemények - Apor Péter: A népi demokrácia építése: Kunmadaras 1946 III/601
608 APOR PÉTER Ezért a történész az elbeszélések által alkotott emlékezeti formáról beszélhet, illetve leírhatja azt az összefüggést, amelyben a történetek egyes elemei elnyerték a jelentésüket. Az emlékezeti minták elemzése lehetővé teszi egy adott csoport értelmezési szerkezetének megismerését. Az, hogy a falusiak hogyan mondtak számukra hitelesnek hangzó történeteket a pogromról, megmutatja, hogy milyen képzetek éltek bennük a jogos lázadásról. A paraszti gondolkodásmód mikro-történeti elemzésével arra kereshető magyarázat, miként volt az erőszak elkövetése értelmes tett a falusiak számára.2 3 Már első pillantásra is a per igen figyelemreméltó jellegzetességének tűnik az, amit nagy számú vallomás állított, hogy főleg nők vettek részt az erőszakos cselekményekben. Az első rögvest kínálkozó kérdés, vajon volt-e az eseményeknek önálló női értelmezése. Másként látták-e a nők a pogromot, mint a férfiak? Volt-e női elbeszélés, létezette-e a nők története Kunmadarason, egy ahhoz hasonló, mint amilyet Natalie Davis fedezett fel koraújkori francia kegyelmi kérvényekben nők által előadott bűnbánó történetek elemzése nyomán? Kiválogathat-e a kutató olyan sajátos elemeket, amelyek csak a „nők hangját" jellemezték?24 Ezen kérdések megválaszolása érdekében a dolgozat először azt vizsgálja, milyen elbeszéléseket adtak elő a női tanúk. Van egy hely, amely központi szerepre tett szert a nők emlékezetében. Ez a hely a piac. Kevés asszony kezdte történetét az előző nap eseményeivel, éppen ellenkezőleg, többségük számára a piaci nap reggele jelentette a pogrom kezdetét. Voltak néhányan, akik csak kevés részletét látták a történteknek. Egyikük árucikkeket kínált a piacon, amikor észrevette, hogy egy zsidó kereskedőt megtámadtak. Vallomásában azt mondta, egyáltalán nem értette, hogy mi történt.2 5 Egy másik asszony pulykát árult, amikor felfigyelt arra, hogy egy kereskedőt megvertek Egy harmadik éppen a piacra ment, amikor egy csoporttal találkozott, és tőlük tudta meg, hogy Kleint bántalmazták. A legtöbb tanú úgy emlékezett, hogy az asszonyok vettek részt a pogromban: „valamennyien asszonyok 23 Arról, hogyan formálódtak elbeszélések a célból, hogy megvédjék előadóikat az igazságszolgáltatástól Id.: Natalie Zemon Davis: Fiction in the Archives. Cambridge, 1987. A vallomásról mint emlékezeti formáról: Richard Terdiman: The Mnemonics of Musset's Confession. Representations 1989. 1. 26-48. Arról, hogy a tömegakciók nem nélkülözik a jogossá formálódás igényét: Edward. P Thompson: The Moral Economy of the English Crowd in the Eighteenth Century. Past & Present 1971. 1. 76-136. Natalie Zemon Davis: The Reasons of Misrule. In: Uő.: Society and Culture in Early Modern France. Cambridge, 1987. 97-123., The Rites of Violence. 152-187., Strikes and Salvation at Lyon. 1-16. Munkáik az utóbbi időben a történeti irodalom klasszikus hivatkozásai lettek. Ld.: Suzanne Desan: Crowds, Community and Ritual in the Work of E. P Thompson and Natalie Davis. In: The New Cultural History. Szerk.: Lynn Hunt. Berkeley - Los Angeles - London, 1989. 47-71. Arról, hogy egy erőszakos cselekedet értelmezésének értelmezése jó módszert kínál kulturális rendszerek megfejtéséhez, Id.: Robert Darnton: A nagy macskamészárlás. In: Uő.: Lúdanyó meséi. A nagy macskamészárlás. Budapest, 1987. 125-173. A későbbiekben a szerző továbbfejlesztette elemzését ebbe az irányba: History and Anthropology. In: Uő.: The Kiss of Lamourette. New York - London, 1990. 329-353. A mikro-történetírás számos alapvető munkát adott a történettudománynak. Itt csak azok kerülnek említésre, melyek e dolgozatra közvetlenül hatottak. Carlo Ginzburg: A sajt és a kukacok. Budapest, 1991. Microhistory and the Lost Peoples of Europe. Szerk.: Edward Muir és Guido Ruggiero. Baltimore, 1991. Jim Sharpe: History from Below. In: New Perspectives on Historical Writing. Szerk.: Peter Burke. Cambridge, 1991. 24-41. Giovanni Levi: On Microhistory. In: Uo. 93-113. Gwyn Prins: Oral History. In: Uo. 114-139. 24 Davis: Fiction in the Archives. 77-110. 25 A jegyzőkönyv szövege megtalálható BFL XXV-621-d-Nb. XXII. 2351/1946 V 56032/1,2; 622-d V 56032/3,4 (Ez a vallomás a 4-es dossziéból való.)
