Századok – 1998

Tanulmányok - Korom Mihály: Az Atlanti Chartától a potsdami kollektív büntetésig.(A magyarországi német kitelepítés történetéhez) III/553

Korom Mihály AZ ATLANTI CHARTÁTÓL A POTSDAMI KOLLEKTÍV BÜNTETÉSIG (A magyarországi német kitelepítés történetéhez) A magyarországi németek 50 évvel ezelőtti kitelepítésének a kérdéseivel a hazai történetkutatás csak a hetvenes évekről a nyolcvanas évekre fordulóan kezdhetett el tényszerűen foglalkozni. Ettől kezdve váltak fokozatosan megismerhetővé és kutathatóvá témánk területén is a valóságos történelmi tények és a szigorúan titkos dokumentumok. E tényfeltáró munkák eredményeként előbb tudományos vitákon, majd a mind szélesebb nyilvánosság előtt is kimondhatóvá vált a hitlerista zsarnokságnak és népirtó politikájának további bírálata és elítélése mellett az is, hogy nem minden német volt nemzetiszocialista. Ezért jogtalan és igazságtalan volt e nép nagy tömegeit, egész néprészeit kollektíven büntetni a hitlerizmus vétkeiért. Továbbmenve, nem is minden nemzetiszocialista vagy támogatója volt ténylegesen bűnös gyilkosságban vagy másban. Sőt nem minden bűnös követett el azonos súlyú bűnt a fasizmus tobzódása alatt. Mindez azt is jelentette, hogy a vétkesekre kiszabott büntetés is csak az egyes emberek által elkövetett konkrét bűnök nagysága szerint lett volna jogos és igazságos, nem pedig mindenkire, büntetlenre, aggokra és gyermekekre is kiterjesztve a — kollektív — büntetést. Az eddigi kutatások során világossá vált az is, hogy kollektíven büntető és üldöző politika — a gázkamrás emberirtást kivéve — nemcsak a fasiszta szövetség hatalmasságainak volt a sajátja, hanem esetenként az antifasiszta célokat követő egyes hatalmaknak is. Ezek nagyhatalmi érdekszféra kialakítására vagy területszerzésre irányuló céljaikat antifasisztának beállítva, bűntelen néprészeket, a németek mellett lengyeleket, finneket, magyarokat, tatárokat, csecseneket stb. koUektíven bűnösnek kikiáltva, embertelenül meghurcolva és üldözve valósították megvagy próbálták megvalósítani terveiket. Pedig az élesen szemben állt magának az antifasiszta hatalmaknak 1941 őszétől fennen hirdetett alapelveivel és háborús célkitűzéseivel, az Atlanti Chartával is! I. A második világháború megindulása után kialakuló antifasiszta koalíció háborús célkitűzéseit 1941. augusztus 14-én az Atlanti Chartában fektették le először, az E-gyesült Allamok elnökének és Nagy-Britannia miniszterelnökének megfogalmazásában. Ehhez rövidesen, 1941. szeptember 24-én, a Szovjetunió is, majd pár hónap