Századok – 1998
Tanulmányok - Dombrády Lóránd: A hadba lépés felelősségéről III/517
548 DOMBRÁDY LORÁND egész sorának 1919-ig visszamenőleg", hiszen az ellenforradalomból nőtt ki az a kreatúra, melynek 1941-ben fungáló miniszterelnökeként Bárdossy lepaktált a németekkel és belépett a háborúba.8 4 „Bárdossyban felelősségre vonjuk itt a Bárdossykormányt megelőző egész rezsimet. Bárdossy miniszterelnökségének egésze alatt a rezsimet képviselte és a népbíróság az egész rezsimről fogja kimondani az ítéletet."8 5 Habár Szalai a per szempontjából közömbösnek tartotta, mégis szükségesnek vélte kritika tárgyává tenni Bárdossy disztinkcióját a hadüzenet és hadiállapot között. Az ő nézete szerint ugyanis a hadiállapot bejelentése és a hadüzenet egyaránt háborúba sodrási cselekedet. „Mindkettő — állította Szalai — úgy a hadiállapot deklarálása, mint a hadüzenet egyoldalú, amely hadviselő állammá teszi az államot, amely a nyilatkozatot megteszi és involválja — ha már előbb nem történt volna meg — a diplomáciai kapcsolatok megszakítását. Sőt! A hadiállapot deklarálása bizonyos értelemben több, mint a hadüzenet. Mert minek következtében áll be a nemzetközi jog szerint a hadiállapot? Közvetlen írásos hadüzenet vagy hadicselekmények következtében. Amikor tehát ő /Bárdossy, D. L./ hadiállapotot deklarált, akkor már úgyis megindul a hadicselekmények egész periódusa és egy későbbi állapot a hadüzenet, vagy a hadicselekmények következményeinek közlése. Én elővettem a »Grande dictionnaire diplomatique«-ot és megállapítottam belőle, hogy a »hadüzenet egy bejelentés, hogy hadiállapot fog beállni.«"86 Szalai tehát a hadiállapot beálltát, mint cselekményt, még súlyosabbnak tartotta, mint a hadüzenetet, mivel azt vagy követik harci cselekmények, vagy sem, a hadiállapot kimondás viszont már feltételezi a harccselekmények bevezetését, amint ez esetben is történt. Innen már nincs visszaút. Szalai eszmefuttatása közepette természetesen megfeledkezett két el nem hanyagolható tényről, melyek koncepciójába nem fértek bele. A hadiállapot kimondása nem magyar kezdeményezés nyomán, hanem, amint azt a magyar katonai vezetés megállapította, a Szovjetunió részéről hadüzenet nélkül végrehajtott, provokálatlan támadás nyomán következett be. „A magyar kormány nem hadiállapotot deklarált — hangsúlyozta Bárdossy az utolsó szó jogán —-, hanem megállapította, hogy provokálatlan ellenséges támadás következtében — tehát a magyar kormány akaratán kívül fekvő okból — a Szovjetunió és Magyarország között háborús állapot állt be."8 7 A döntő szót pedig nem Bárdossy és a vele együtt pusztulásra ítélt rezsim kormánya mondta ki, hanem az a Horthy Miklós kormányzó, akinek szerepéről Szalai is mélyen hallgatott. О Szalai számára sem volt bűnös az általa létrehozott és vezetett rezsim bűneiben, valamint a háborúba lépésben? Nem állt egyedül Szalai azon meggyőződésével, hogy a kassai bombázás a németek által megrendezett színjáték volt, mivel a magyar kormány be akart lépni a háborúba. Az elsikkasztott Kristóffy távirat után várható volt a provokáció. Tévedett azonban, amikor kijelentette, hogy szerinte „Bárdossyn kívül nem volt ember, aki a kassai bombázást úgy értelmezte volna, hogy most idejöttek az oroszok és hadjáratot kezdtek ellenünk".8 8 A kormányzó, a hadsereg vezetői és mások véleményét, szerepét 84 Uo. 247. 85 Uo. 248. 86 Uo. 87 Uo. 253. 88 Uo.
