Századok – 1998
Tanulmányok - Dombrády Lóránd: A hadba lépés felelősségéről III/517
A HADBA LÉPÉS FELELŐSSÉGÉRŐL 543 Laky Dezső a minisztertanács végére érkezett. Bárczy szerint jelen sem volt. Meglepetten értesült, hogy a minisztertanács távollétében a hadiállapot beálltáról döntött. Disszonancia a Barcza-féle jegyzőkönyvvel szemben. Még furcsább azon megállapítása, miszerint szó sem volt arról, hogy ez „akár a parlamentben, akár másutt bejelentés tárgyát fogja képezni".69 Ezek után mind ő, mind pedig minisztertársai a legnagyobb meglepetéssel tapasztalták, hogy a miniszterelnök másnap a hadiállapot beálltát bejelentette a képviselőházban. Annyira nem számítottak erre, hogy a képviselőházjúnius 27-i ülésén a miniszterek közül egyedül Radocsay voltjelen. A vallomás körülményeit ismerve feleslegesnek látszik bármiféle meditáció arról, vajon milyen további sorsát képzelte el Laky az általuk hozott határozatnak Varga József vallomása is tartalmazott meghökkentő elemeket. Bárdossy a hadiállapot kimondását kérte a miniszterektől, ami vitát eredményezett. A több ízben is felszólaló Keresztes-Fischer Ferenc nagyon határozottan ellenezte a hadiállapot azonnali kimondását, amivel többen, így ő maga is, egyetértettek. A minisztertanács „lezáródott azzal, hogy nem sikerült megállapodni, miután többen a hadiállapot kimondását elleneztük. Emlékezetem szerint úgy váltunk el, hogy erre a kérdésre alszunk / sic! / egyet". A végkifejletet tekintve mindkét jegyzőkönyv-változattal ellentétes vallomását Varga azzal folytatta, hogy ő is nagy meglepetéssel értesült Bárdossy másnapi képviselőházi bejelentéséről. О maga ott sem volt. Ennyi év távlatából — négy esztendő — viszont már nem tudott nyilatkozni arról, hogy Bárdossy előzőleg megbeszélte-e a kormányzóval a hadiállapot kimondását, illetve azt követően jelentéstételre ment-e hozzá. Ez utóbbi annál kevésbé volt lehetséges — vallotta Varga —, mert szerinte „a minisztertanács a hadiállapot kimondásának kérdésében nem hozott döntést".70 Bánffy Dániel jól emlékezett a Bárdossy és Keresztes-Fischer közötti vitára, amelybe ő is belefolyt. Bárdossy igyekezett meggyőzni őket, mert „erősen rajta volt, hogy Magyarország mondja ki a hadiállapot beálltát, mégpedig azon a minisztertanácson". Ezt követően ajelenlévők megállapodtak, hogy a magyar légierő retorzióképen bombázza a Szovjetuniót, majd „Bárdossy ezen a minisztertanácson határozatilag kimondotta, hogy a szovjet légitámadás következtében a hadiállapot Magyarország és a Szovjetunió között beállott' ' ,7 1 Tette ezt annak ellenére, hogy ennek szükségességét Keresztes-Fischer és a hozzá csatlakozók nem látták be. Szerinte Varga megjegyezte: aludjunk még rá egyet! Bárczyval szemben tehát Bánffy arra emlékezett, hogy a miniszterelnök a jelenlévőkkel, kimondatta a hadiállapotot. Bánffy Vargával ellentétben viszont határozottan emlékezett: nem került szóba, hogy a hadiállapotot megállapító határozat akár előzetesen / sic!/, akár utólag a kormányzónál be lesz jelentve. Arról sem esett szó, hogy a parlamentben sor kerül erre. „Ezen határozatot ezek miatt sem tekintettük véglegesnek és lezártnak."-7 2 Ezért ő is meglepődött, hogy a határozatot, mint véglegeset, a miniszterelnök másnap a parlamentben bejelentette. 69 Bárdossy László a népbíróság előtt. Sajtó alá rendezte: Pritz Pál. Maecenas Könyvkiadó, Bp., 1994. 52-53. (Továbbiakban: Bárdossy-per II.) 70 Uo. 54. 71 Uo. 57. és 58. 72 Uo. 58.
