Századok – 1998
Tanulmányok - Dombrády Lóránd: A hadba lépés felelősségéről III/517
542 DOMBRÁDY LORÁND határozza, hogy szükségesnek tartja azonnali retorzióképpen, hogy repülőgépeink még ma (26-án? D. L.) visszaüssenek azon támadásra, amelyet a mai napon szovjet repülőgépek intéztek a körösmezői robogó vonat, majd Kassa város ellen. A belügyminiszter úr nem látja annak szükségességét, hogy már ma kimondassák az, hogy hadiállapotban lévőnek tekintjük magunkat Oroszországgal szemben. Ezen állásponthoz csatlakozott felszólalásában az igazságügyminiszter úr, a földművelésügyi miniszter űr és az iparügyi miniszter úr. A közellátási tárcanélküli miniszter úr, Laky Dezső, nem vett részt a minisztertanácson. (Laky későbbi vallomása szerint rész t vett,csak későn érkezett és meglepetéssel értesült a történtekről. D. L. ) A kormány többi tagjának ezen állásponttal szemben az az elhatározása, hogy a légitámadási retorzió mellett egyidejűleg kimondassák az, hogy a szovjet légi haderőnek a mai nap folyamán magyar terület ellen intézett ismételt népjogellenes, indokolatlan és provokálatlan támadásai következtében Magyarország a hadiállapotot a Szovjetunióval beállottnak tekinti. A pénzügyminiszter, a vallás- és közoktatásügyi és a honvédelmi miniszter urak tehát a miniszterelnök és külügyminiszter úr álláspontját fogadják el. A miniszterelnök úr javaslatára a minisztertanács úgy határozott, hogy Magyarország a lehetőségig limitált erőkkel vesz részt az Oroszország elleni katonai akcióban."6 8 A Bárdossy-féle jegyzőkönyvben a határozatban az áll, hogy „Magyarország a hadiállapotot beállottnak tekinti". Utóbbi határozatban csak a légi visszavágás és limitált erőkkel történő részvétel a katonai akcióban szerepel. Bárdossy tehát nem tudta véghez vinni akaratát. Vajon miért gondolta volna akkor a miniszterek közül bárki, vagy a későbbiekben Bárczy, hogy a légiakció és hadműveletekben való limitált részvétel nem jelenti egyben a hadiállapot beálltát, ami ellen tiltakoztak? Lényegét tekintve a két határozat ugyanaz, mindkettő — kimondva vagy kimondatlanul — a hadbalépést jelenti. Ilyen határozatokat nem is hozhattak. Amennyiben azonban mégis a jegyzőkönyv szerinti határozat születik, abban félreérthetetlen utalás is szükségeltetett volna arra, hogy a miniszterelnök a határozatot a hadsereg háborúba vezényléséről jóváhagyás és döntés végett haladéktalanul a kormányzó elé fogja vinni, valamint kedvező kormányzói döntés esetén azt a képviselőházban azonnal előterjeszti, hiszen a katonai retorziót még aznap (sic!) foganatosítani kívánták. Ehelyett azonban Bárczy szerint Bárdossy a jegyzőkönyvet azonnal, még a kormányzói reagálás előtt, helyett, javításra magához vette, hogy ily módon juttassa érvényre akaratát, jelesül a hadbanállónak tekintjük magunkat formula becsempészését. Nem voltak összhangban a Bárczy-féle jegyzőkönyv némely megállapításával és annak határozatával azok a vallomások sem, melyeket kihallgatóiknak mondtak jegyzőkönyvbe a Bárdossy-kabinet Magyarországon elérhető és perbe nem fogott tagjai. Bárdossyt és elmarasztalt minisztertársaikat terhelő vallomásaik a megfélemlített, a felelősségi-e vonás elől menekülő, bőrét mentő ember kétségbeesett megnyilatkozásai. Politikushoz méltatlan álnaivitásuk, tettetett tudatlanságuk és járatlanságuk a törvényekben s a politikai helyzet akkori megítélésében, amit kihallgatásuk során produkáltak, csak így magyarázható meg. 68 Uo. 29.
