Századok – 1998
Tanulmányok - Dombrády Lóránd: A hadba lépés felelősségéről III/517
A HADBA LÉPÉS FELELŐSSÉGÉRŐL 539 gunkat Szovjetoroszországgal". A kérdés a németekkel még nincs tisztázva, ezért is korai a hadiállapot kimondása, ami Magyarországnak nem érdeke. „Németország megkérdezése nélkül 'ellenzi' a hadiállapot kimondását."5 6 Más volna ugyanis a helyzet, ha azt a németek kérnék. Anélkül legfeljebb néhány repülővel kellene reagálni. Belépésünk Erdély sorsán sem fog változtatni. A Bárczy-féle jegyzőkönyvben erről csak ez olvasható: "Ezt a légitámadást nem veszi komoly akciónak. Ha arra sor kerül, ez is egy ok lesz. A németekkel nincs tisztázva, ma még korai."5 7 Itt mái- nincs szó a légi reagálásról. Vajon elképzelhető-e, hogy a mérsékletre intő, a hadba lépést kerülni kívánó Keresztes-Fischer, maga javasolja magyar repülőgépek támadását a Szovjetunió ellen? A kormányzó előzetes tájékoztatását, illetve véleményének kikérését sem tartotta szükségesnek a törvényeket jól ismerő, magát nem alaptalanul a kormányzó bizalmasának valló belügyminiszter? Ezt a maga részéről sem tartotta fontosnak? Pedig, amennyiben valakinek a katonákon kívül valóban voltak már értesülései a korábban történtekről, akkor az ő kellett legyen. Végül, Bárczy vagy bárki más számára hihető volt-e, hogy Bárdossy ilyen primitív módon hamisítsa meg a belügyminisztere hozzászólását, s azt még alá is írassa vele? A Bárdossy jegyzőkönyve szerint ezt követően Hóman Bálint szólt hozzá. О kultuszminiszterként meglepő módon még a honvédelmi miniszternél is pontosabb képpel bírt a szovjet légierő Kassa elleni támadásáról. Mái- azt is tudni vélte, hogy 13 órakor „a posta épületet és a tüzérségi laktanyát több bombatalálat érte, aminek az első híradások szerint sok halálos és több sebesült áldozata van".58 Kérdés, a délutáni sziesztájából riasztott kultuszminiszter mái- három óra után vajon honnan lehetett ilyen jól értesült? A jegyzőkönyvet „alkotó" Bárczyt ez nem zavarta, amikor az általa célzatosan jól értesült németbarátnak tartott Hóman szájába adta a még Bartha által sem ismert részleteket. A per során a tárgyaló teremben soha jelen nem lévő, így ellenvetést tenni sem tudó Hóman a neki tulajdonított jól értesültségének és politikai beállítottságának megfelelően, határozottan és tőle szokatlan harciassággal érvelt a háborúba lépés mellett. Keresztes-Fischerrel szemben éppen a „román kérdésre való tekintettel helyesli a honvédelmi miniszter úr álláspontját". Teszi ezt annál is inkább, mert Szovjetoroszország felbomlása után Besszarábia Romániához való csatolása esetén „latba fog esni Erdély kérdése is".5 9 Hihetetlen, hogy Bárczy milyen átlátszóan tendenciózus, a valóságnak primitív módon ellentmondó szöveget volt képes tulajdonítani a szerinte hosszasan stilizáló Bárdossynak. A népbíróság által szintén perbe fogott s a kabinet tagjai közül a bíróság elé egyedül megidézett, jó németbarátként számon tartott Reményi-Schneller Lajos lelkesen csatlakozott a háborúba lépést igenlők táborához. Helyeselte az azonnali retorziót, illetve a hadiállapot kimondását, mert „tényleg kifogásolható lenne, ha mi magyarok egyedüliek lennénk, akik kívül maradnánk a bolsevizmus elleni felvonulásban".60 56 Uo. 33. 57 Bárczy jkv. i. m. 22. 58 Bárdossy jkv. i. m. 33.. 59 Uo. 60 Uo. 34.
