Századok – 1998
Tanulmányok - Dombrády Lóránd: A hadba lépés felelősségéről III/517
540 DOMBRÁDY LORÁND Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter nem osztotta a miniszterelnök, a honvédelmi miniszter és azon miniszter urak álláspontját, akik „nemcsak egy kisebb retorziós repülőtámadás elrendelését, hanem ezen kívül még egy kisebb méretű háborús készültséget javasolnak. Kisebb méretű akciót is mellőzné".6 1 Kár, hogy az említett két úr előtte már nem egészen így nyilatkozott. A jegyzőkönyv szerint az ülést lezáró miniszterelnök megállapította: az elhangzottak alapján egyértelművé vált, hogy a minisztertanács szükségesnek tartja a bombatámadásnak a magyar légierő általi retorzióját. Habár a belügyminiszter úr pillanatnyilag nem látja szükségesnek, a kormány tagjainak az az elhatározása, hogy a retorzió mellett „egyidejűleg kimondassák, hogy a szovjet légihaderő a mai nap folyamán magyar terület ellen intézett ismételt népjogellenes indokolatlan és provokálatlan támadásai következtében Magyarország a hadiállapotot a Szovjetunióval beállottnak tekinti."6 2 A jegyzőkönyv ily módon történő lezárása célzatos hamisítás. Amennyiben ugyanis a minisztertanács a jegyzőkönyv hamis beállításától eltérően a kormányzó által hozott döntést vitatta meg, amint ez valóságban történt, úgy a fennálló törvény értelmében mái- nem hozhatott határozatot a végrehajtandó katonai retorzióról, illetve a hadiállapot beálltáról, hanem csak tudomásul vehette azt. A kabinet vagy egyes miniszterek hangot adhattak ugyan bizonyos fenntartásaiknak, azonban a kormányzói döntés elvetése távol állt a kabinettől. Fel sem vetődött, hogy a rendszer fennállása óta először ily módon tiltakozzanak egy kormányzói döntés ellen, reá hárítva a felelősséget. Az esetben pedig, amint ezt a jegyzőkönyv el akarja hitetni, ha a minisztertanács egy Bárdossy kezdeményezte ügyben hozott határozatot, úgy azt döntésre a kormányzó elé kellett volna terjeszteniük, mielőtt a képviselőházban beterjesztik. Bárdossy és a minisztertanács tagjai mindezzel tisztában voltak. De vajon milyen érdeke lehetett volna bármelyiküknek is, hogy a kormányzó ezzel kapcsolatos jogait figyelmen kívül hagyva kezdeményezze a hadiállapot kimondását s magára vállalja annak felelősségét? Bárczy szükségesnek érezte, hogy megjegyzéseket is fűzzön a hamis jegyzőkönyvhöz, s kioktassa a történelmi hűségről és a hamisítás rútságáról Bárdossyt, aki a belügyminiszter véleményével azonosuló Radocsay László igazságügyi és Varga József iparügyi miniszterek véleményét tudatosan és célzatosan kihagyta. Az „általa 1942 márciusában átstilizált jegyzőkönyvben tehát olyan változtatásokat tett, melyek nem felelnek meg a történelmi hűségnek. Történelmi hamisítás felszólalásokat kihagyni, megváltoztatni és elütni a minisztereket attól, hogy nyomban a minisztertanács után kézhez kapják a jegyzőkönyvet".63 Nem derül ki azonban, hogy az illető urak tiltakoztak-e ez ellen a jegyzőkönyv megkésett aláírásakor. A Bárdossy-féle „hamisított" jegyzőkönyvet saját megőrzött jegyzetei alapján kiegészítő Bárczy szándéka nyilvánvaló volt, még egyértelműbbé tenni a miniszterelnöknek a háborúba lépést a határozott ellenvélemények ellenében is kierőszakoló bűnös szerepét. Bárczy az általa nem kis képzelőerővel helyreállított és az eredeti jegyzőkönyvvel egyenértékűnek tartott fogalmazványban, szinte dramatizált formá-61 Uo. 62 Uo. 35. 63 Uo. 36-37. old
