Századok – 1998
Tanulmányok - Dombrády Lóránd: A hadba lépés felelősségéről III/517
534 DOMBRÁDY LORÁND munkájukhoz. Hasonlóképp átstilizálásra került Bárczy szerint a június 23-i minisztertanács jegyzőkönyve is, amelyiknek azonban semmilyen változata sem lelhető fel. A június 23-i és 26-i eredeti jegyzőkönyvek tehát örökre eltűntek, mert mint Bárczy vallotta, azokat a miniszterelnök elkérte, magánál tartotta és „én soha többé viszont nem láttam"... „Sokkal később ezeket a jegyzőkönyveket a vádlott átstilizálva aláíratta a minisztertanács tagjaival és velem, azonban az eredeti általam készített jegyzőkönyvek ekkor sem kerültek elő. Tudomásom szerint ma is csak a vádlott által stilizált jegyzőkönyvek vannak meg és ezért tartottam szükségesnek azt, hogy rekonstruáljam az eredeti jegyzőkönyvet és hű képet adjak a minisztertanácson történtekről."4 6 A Bárczy kiegészített jegyzőkönyve és a Bárdossy-féle megegyeznek abban, hogy az eredeti minisztertanácsi jegyzőkönyvekhez hasonló formátumban, azonos géppel egyszerű géppapírra írottak. Utóbbin is az eredeti aláírások helyett csak s. k. szerepel a résztvevők gépelt nevei mellett. A két iromány, Bárczy - Bárdossy sorrendben, 21-37-ig van sorszámozva a per iratai között. A tartalmi és formai jegyek kétségtelenné teszik, hogy mindkettő egyazon személy által a célnak megfelelően utólag komponált alkotás. A Bárdossy által hamisított és utólag aláíratott jegyzőkönyv hol'étét és bemutatását senki sem kérte számon a per során. A bíróság előtt Bárdossy nem sok szót vesztegetett a hamis jegyzőkönyvekre: ,A leghatározottabban állítom, hogy én ezt a jegyzőkönyvet meg nem hamisítottam és ki nem javítottam."4 7 Véleménye Bárczy perbeli szerepéről lesújtó volt: „Bárczy István vallomásának komolyságát és szavahihetőségét azonban mélyen megrendíti az, hogy második kihallgatása alkalmával maga is beismerte, hogy a minisztertanácsok alatt készült jegyzeteit, amelyekre pedig vallomását egyedül alapíthatja, utólag éspedig most a közvetlen múltban megváltoztatta. Minthogy az utólag bevezetett javítások és pótlások értelme az eredeti jegyzet értelmével ellenkezik, nyugodtan beszélhetünk a jegyzetek meghamisításáról, amelynek Bárczy István részéről is beismert ténye után vallomásának semmiféle vonatkozásban sem lehet értéket tulajdonitani."4 8 Felmerül a per során és az azt követő évtizedekben egyaránt figyelmen kívül hagyott megválaszolatlan kérdés, mi oka lehetett volna Bárdossy miniszterelnöknek a jegyzőkönyv visszatartására és stilizálására, azaz annak a hozzá méltatlan primitív meghamisítására? Vajon mivel indokolta volna meg ezt az elképzelhetetlen tettet a miniszterek előtt, amikor kilenc hónap múltán azt átnyújtotta nekik aláírásra? Mindaddig fel sem túnt nekik, hogy ezt a fontos jegyzőkönyvet Bárczy nem íratta alá velük? Nem érdeklődtek annak okairól? Bárdossy ekkor már nem is volt miniszterelnök, így abban a helyzetben sem, hogy esetleg az aláírások érdekében nyomást gyakorolhasson volt kabinetjének tagjaira. Azok zömükben már az 1942. március 9-én megalakult Kállay-kormány tagjai voltak. Sem Bárczy, sem a miniszterek — Keresztes-Fischer, Radocsay, mint a törvényesség legfőbb őrei — nem tiltakoztak a „bukott" miniszterelnök hamisításai miatt, hanem gondolkodás nélkül aláírták a jegyzőkönyvet, valamennyien bűnrészességet vállalva ezzel. Ekkorra pedig a háború menete is már másként alakult, mint azt június 26-án remélni lehetett. Csupa megválaszolatlan kérdés, melyre a per során a bíróság nem kívánt magyarázatot kapni az 46 Bárdossy-per I. 135. 47 Uo. 87. 48 Uo. 398.
