Századok – 1998
Kisebb cikkek - Kovács István: Jerzy Bulharyn javaslata a lengyel légió megalakítására és egy szerződés keletkezésének talánya II/466
KISEBB CIKKEK 471 tumot. A német nyelven megkötött alapszerződés keltezése: Pest, den 20-ten Oktober 1848. A dokumentumon Kossuthnak, mint az Országos Honvédelmi Bizottmány elnökének, valamint a lengyel küldöttség négy tagjának neve olvasható.15 A szerződés ünnepélyes bevezetőjén mintha a fiatal Kossuth 1831-es lengyelbarát szónoklatainak tüzes szelleme sütne át: „A magyar kormány különös köszönettel és őszinte nagyrabecsüléssel vette tudomásul azon nemes ajánlatot, hogy önkéntes lengyel légió alakuljon, mely Magyarországot a jogért és szabadságért vívott háborújában támogatja. A magyar nemzet meg volt győződve arról, hogy a nemesszívű lengyel nemzettel testvéries egyetértésben arra hivatott, hogy Kelet-Európa szabadságát és civilizációját a zsarnokság és barbarizmus ellen megvédje. E rendeltetés azonossága a magyarok rokonszenvét a nemes és bátor lengyel nemzet iránt a legbensőbb ragaszkodásig fokozta s a lengyel önkéntesek felajánlkozásában ezen érzelmek lovagias viszonzását látja, mely érzelmek a lengyel nemzet nagylelkű jellemének felelnek meg. Magyarország kormánya kijelenti, hogy az 1200 főnyi lengyel önkéntesekből álló zászlóalj hadiszolgálatait az alábbi feltételek mellett köszönettel elfogadja s a Magyarországot megillető kötelezettség teljesítését biztosítja. (Ez az erő gyakorlatilag egy zászlóaljnyi gyalogságot, egy század lovasságot és esetleg egy tüzérüteget jelentett.) A megállapodás pontosan és részletesen taglalja, mi illeti meg a lengyel csapat tagjait (katonai beosztásukon túl is. Többek között magyar állampolgárság mindazokat, akik kérik. A szerződés azt is kimondja, hogy hazájuk veszélyeztetése esetén a lengyelek fegyverrel és lőszerrel siethetnek megsegítésére, „...mindkét nemzet közös érdeke, hogy a lengyel nemzet szabadsága, amennyire van rá erő, támogattassék) - szögezi le óvatosan a később a lengyelek által annyit kárhoztatott szerződés, amelyről Bulharyn azt írta: „halottakon és nyomorékokon kívül semmivel sem kecsegtette Lengyelországot."1 6 Kikből állt és kiket képviselt a szerződést aláíró küldöttség és miért fogadta el a magyarok számukra kedvezőtlen feltételeit? Piotr Stebelski idézett tanulmányában benne van az e kérdésekre adandó válaszok csírája is. Az első küldöttséget az ilyvói Nemzeti Tanács küldte a magyar kormányhoz azzal a megbízással, hogy közvetlen tárgyalásokat folytasson vele. Nyilván arra is a Nemzeti Tanácstól kapott felhatalmazást, hogy különösebb feltételek nélkül belemehet a kis létszámú „galíciai" légió felállításába. Arra gondolhatnánk, hogy egyfajta, Magyarországnak nyújtandó segítségről van szó, amelyre az ilyvói lengyel politikai körök Jellacic támadásának hírére határozták el magukat. De tudjuk, a „szláv" Jellacic működésének megítélésével kapcsolatban 1848 nyarán még megoszlott a galíciai lengyelség véleménye. Ha azonban tudatosodik bennünk, hogy a légió szerződésben megszabott létszáma majdhogynem megegyezik a Galíciában tartózkodó oroszországi lengyel emigránsok számával, rá kell jönnünk, hogy másról is szó lehet. Nevezetesen arról, hogy a magyarországi lengyel légió végszükségben az ő menekülési lehetőségük. Nem véletlen, hogy a delegáció tagjai között a Galíciát képviselő Stanislaw Dabrowski, Edward Gniewosz helytartósági tanácsos 15 MOL Országos Honvédelmi Bizottmány (to- 16 Bulharyn: 48. vábbiakban: H 2 OHB) 1848:3618.
