Századok – 1998
Kisebb cikkek - Kovács István: Jerzy Bulharyn javaslata a lengyel légió megalakítására és egy szerződés keletkezésének talánya II/466
KISEBB CIKKEK 469 csolatai Havasalföldre szólítják, ahol egy lengyel hadtestet kell szerveznie. Hogy ebben mennyi volt a tény és mennyi a tulajdon személyének fontosságát aláhúzó taktikai fogás, nem tudható. „A lengyel köztársaság keleti légiója" néven a Havasalföldön valóban szerveződött egy önálló lengyel egység, amelynek parancsnokát, Stanislaw Baginski ex-őrnagyot az ilyvói nemzeti tanács nevezte ki. Butharyn talán az ő helyét készült elfoglalni. A légióval kapcsolatos tervek komolyak voltak, maga a légió nem. Létszáma messze volt egy hadtestétől; nem haladta meg a 150 főt, sorait kolera ritkította, s a dunai fejedelemségeket megszálló orosz csapatok könnyen szétszórták. 7 A tervek azonban az események előtt születtek. Bulharyn mégis egyelőre e tervek által sugallhatta Kossuthnak: beszélgetőpartnere fontos, befolyásos galíciai kapcsolatokkal rendelkezik.8 És Bulharyn máris rátér látogatásának tulajdonképpeni lényegére: kifejti Kossuthnak, hogy Magyarország ügyének mekkora segítséget jelentene az, ha egy lengyel légiót szerveznének. Az Adam Potocki gróf májusi légiós ajánlatában csalódott Kossuth kelletlenül fogadja Bulharyn javaslatát. Elutasító érveinek legfájóbbika az, hogy а lengyelek részt vettek a magyarokat oly vehemensen és schwarzgelb szellemben támadó prágai szláv kongresszuson. Bulharyn kiigazítja Kossuthot: а lengyel nemzet egyetlen képviselőjét sem küldte Prágába. Az ott megjelent lengyelek így (közösségi megbízatás híján) legfeljebb csak önmaguk személyét képviselték. Nem is reprezentálhattak mást, mivel a lengyelség körében köztudott, hogy (itt cáfolata csattanójául) Bulharyn némi hatásszünetet tartott : „a szlávság zászlaját régóta Moszkva lobogtatja". Kossuth válasza rá: „...régóta ismerem önt, és hiszek érzeményeiben, de, fájdalom, akikkel eddig módom volt találkozni, oly elképesztően furcsa és gyanús csapatok szervezési terveivel hozakodtak elő, hogy vissza kellett utasítanom őket."9 Kossuth végül engedett, s ez kétségtelen Bulharyn érdeme, „...hosszabb eszmecsere után sikerült megváltoztatnom a lengyelekről alkotott téves ítéletét, s ezt követően részletesen megbeszéltük a lengyel légió felépítését' ' (foglalja össze addigi eszmecseréjük lényegét idézett munkájában Bulharyn), s hozzáfűzi: Kossuth megkérte őt, hogy elképzeléseit írásba vázolja neki.10 A lengyel őrnagy a sikeren felbuzdulva talán túl nagyot akart markolni. Kossuth zászlóaljban, Bulharyn hadtestben, vagyis napóleoni méretű légióban gondolkodott, s leszögezte: „A lengyel légió nem lehet kisebb, mint egy gyaloghadosztály, amely négy ezredből áll. Egy ezredbe négy, egyenként 1000 embert számláló zászlóalj tartozik. Ehhez hozzá kell venni még egy ulánusdandárt, vagyis két, egyenként nyolc századból álló lovasezredet. Amennyiben lehetséges, 24 ágyút kitevő tüzérség is számításba jöhet, ha nem, a kezdetben 12 ágyú (6 tizenkét fontos és 6 hatfontos) is megteszi."1 1 Bulharynnak még arra is kiterjed a figyelme, hogy „minden gyalogezrednek és lovasezrednek legyen zenekara". A lengyel légió így Bulharyn elképzelése szerint legalább 20 000 emberből állt volna. A hónapokon át törvényesen, 7 Stebelski, Piotr: Lwów w 1848. Na podstawie 9 uo. 38. aktów sledczych. Kwartalnik Historyczny (XIII). 10 uo. 1909 (továbbiakban: Stebelski): 323-324. 1 1 uo. 69. 8 Bulharyn, Jerzy: Rys wojny w latach 1848 i 1849. Paryz, 1852 (továbbiakban: Bulharyn)-. 37.
