Századok – 1998
Kisebb cikkek - Kovács István: Jerzy Bulharyn javaslata a lengyel légió megalakítására és egy szerződés keletkezésének talánya II/466
466 KISEBB CIKKEK rint a minisztérium 13 millió forintot kért a következő gazdasági évre. Ebből 6 millió forintot a Magyar Középponti Vasúttársaság állami ellenőrzés alá vonására akart fordítani. A törvényben rögzített többi vasút építésére 5 millió forintot tervezett. A megkezdett vízszabályozások folytatására 1 millió forintot szánt, míg a fővárosi közművek kiépítésére félmillió forintot javasolt.3 0 A költségvetési tervből kitűnik a miniszter korábban megismert szándéka: a vasutak minél gyorsabb állami tulajdonba, vagy kezelésbe kerülése. Az ország gazdasági életében rendkívül nagy szerepet tulajdonított a vasutaknak, s ezek biztonságos, kiszámítható és hasznot hozó működését csak állami keretek között látta megvalósíthatónak. Ezen elv helyességéről a minisztérium addigi működése alatt is megbizonyosodott. Törekvései sem a részvényvásárlás, sem az áruval történő támogatás esetén nem jártak sikerrel, a magántársulatokat ezekkel a módszerekkel nem tudta az állam befolyása alá vonni. A költségvetési tervezetben amiatt javasolta a vasutak aránytalanul nagy támogatását, hogy ez a kérdés megnyugtató módon rendeződjön. Az állami kezelésben lévő vasutak, illetve a kormány által épített új vonalak segítségével az egész nemzetgazdaság nyerne, s ehhez Széchenyi bizonyos áldozatok vállalását javasolta. A költségvetési tervezet a miniszter javaslatait elfogadva készült el, de annak megvalósítását sem a gróf, sem a Batthyánykormány nem végezhette el. A vasutak államosítása csak a kiegyezés után, három évtized elteltével kezdődhetett meg. Kovács István JERZY BULHARYN JAVASLATA A LENGYEL LÉGIÓ MEGALAKÍTÁSÁRA ÉS EGY SZERZŐDÉS KELETKEZÉSÉNEK TALÁNYA 1848. szeptember 9-én, azon a napon, amikor öt napos várakoztatás után az uralkodó végre fogadta a 120 tagú magyar országgyűlési küldöttséget Bécsben, Budán a Hadügyminisztérium láttamozásával napvilágot látott egy, 57 lengyel nevet tartalmazó lista. A rövid bevezető megjegyzés szerint, a felsorolt börtönviselt személyeket az Udvari Kancellária az általuk elkövetett bűntett miatt 1847-ben megfosztotta nemességüktől és címüktől.1 A jegyzék azoknak a politikai foglyoknak a nevét tartalmazza, akik 1848 tavaszán uralkodói kegyelemben részesültek. Nemcsak a „legfrissebb", az 1846-os felségárulók szerepelnek a névsorban, mint Wiktor Krobicki, Apoünary Stokowski, a galíciai Józef Wysocki vagy az irodalmár Jan Alojzy Pruski, hanem ott található az 1841-ben, tehát a Tomas Dmitrasinovic katonai összeesküvésének 1840 derekától bekövetkezett felgöngyölítése nyomán körözött vagy letartóztatott Robert Chmielewski, illetve Henryk Bogdanski is. A névsor bizonyos fokig meglepő. Nem a benne szereplők, hanem az időzítés miatt. Ily burkolt fenyegetést tartalmazó üzenet a korábbi hónapokban nem fogalmazódott meg. Jellacic magyarországi betörésének előestéjén mindenkinek jelezhette, aki a radikális márciusi változások hívének vallotta magát, hogy hamarosan új időszámítás kezdődik. De abból a szempontból is meglepő a lista, hogy hat-hét évvel azelőtt, és még korábban, a har-30 OL. KKM. Elnöki 1848. 256. 1 MOL H 2 Kossuth Polizei Akten 317.
