Századok – 1998
Kisebb cikkek - Majdán János: Vasúti ügyek 1848-ban az első felelős magyar minisztérium működéséig II/457
475 KISEBB CIKKEK M aj dán János VASÚTI ÜGYEK 1848-BAN AZ ELSŐ FELELŐS MAGYAR MINISZTÉRIUM IDEJÉN A magyar polgári átalakulás előkészülete során a nemzetgazdaság ágazatai közül a közlekedési ügyekről készült átfogó fejlesztési terv. Az a különleges helyzet állt elő, hogy az új szállítási eszközök (gőzhajó, vasút) rövid ideje jelentek csak meg Magyarországon, mégis ezek további fejlesztését kívánta siettetni Széchenyi István az 1848-as esztendő első napjaiban közreadott tervezetében. Tervezet és törvény a közlekedési ügyekről „A mélyen tisztelt egybegyúlt országos Rendeknek" bemutatott tervezetet az országgyűlés és a nemzet „legkisebb de leghűbb szolgája" tette közzé. Bár Széchenyi István saját nevével jegyezte a közreadott 136 oldalas könyvet, s annak elkészítésében személyesen vett részt, de a részletek kidolgozását egy szakértői gárda végezte el.1 Az a Kovács Lajos vezette az öt fős csoport munkáját, aki majd az elképzelések gyakorlati megvalósításában a gróf legnagyobb támasza lesz 2 A sokszor és sokféleképpen elemzett „Javaslat" átfogó közlekedésfejlesztési összefoglaló. A szerző hét fejezetben tárgyalja a legfontosabbnak tartott közlekedési átalakításokat. 1 „Gróf Széchenyi István: Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérül. Pozsony január 25-dikén 1848." 2 A szakértői csoport munkájában résztvettek: Sasku Károly, Clark Ádám, Csányi Dániel, Tasner Antal és Burján János. Legutóbb közreadta: Dr. Udvarhelyi Dénes: A magyarországi vasüti közle-Az előszóban máig érvényes megállapítást rögzített: „Közlekedések nem képezik az országok velejét, de csak oly hatásuk van, mint valami élő test vérereinek." A hálózat működésének fontossága ezzel a hasonlattal — az új eszközök ismeretlensége ellenére — minden olvasó és érintett számára világossá vált. A részletek elemzésekor mind a külföldi, mind a hazad állapotokat rögzíti a tanulmány, s a vasútnak ad előnyt. Az országban fővonalakat, másodrendű és harmadrendű vonalakat javasol építeni, melyek folytatásaként közúti hálózat létesülne - hasonló besorolás alapján. A fejezet a csatornák és a folyók jelentőségét felismerve azok szabályozását és hajózhatóvá tételét is részletesen bemutatja. A vasútfejlesztési elképzelések alapján „kijelölt négy fővonal országunkat majdnem egyenlő részre osztja." A legfontosabb vasutak metszésében található Budapest, „... az ország szíve, melynek irányába, úgy lehet tekinteni az egyes közlekedési vonalakat, mint megannyi főeret, mely a szivbül a vérforgást az ország véghatáráig eszközli." A közlekedésfejlesztési tervek közzétételét sürgették azok a korábbi országygyúléseken elfogadott törvények, melyek alapján a vasútépítés Magyarországon megindult.3 E két törvény alapján magánvállalatok szervezték, építették és működtették a hazai vaspályákat. A Széchenyi István nevével fémjelzett „Javaslat" szerint a költségek fedezésére külön kedés politikai és gazdasági előfeltételeinek kialakulása. In.: Magyar vasúttörténet 1. kötet Budapest, 1995. 47. p. 3 1836. évi XXV tc. és az 1840. évi XVIII. és XL. tc. Magyar törvénytár, 1836-1867. évi törvényczikkek. Budapest, 1896.
