Századok – 1998
Dokumentumok - Urbán Aladár: Csáktornyától Velencéig. Csány László kormánybiztos jelentései a Dráva-vonalról és a visszavonulás állomásairól II/417
DOKUMENTUMOK 435 védelmét tárgyazó kívánságom tettlegülhetett volna. Tegnap este felé a legrádi kikötőiül, vagyis annál őrködő Vass megyei önkénytes nemzeti őrség tisztjétül azon tudósítás érkezett, hogy Legrádon Jellasics táborának szállás csináló emberei megérkeztek, és hogy Legrád előtt egy erős csapat letelepedett. Ezen körülmény a fő katona tiszt urakat azon aggodalomba hozta, miszerint a kikötő csekély számú sor katonaságunk miat nemzetőröktül védetvén, utunkat könnyen el vághatják úgy, hogy ha néhány órával hamarébb érhetvén Kanizsára, a muraközi Csáktornya körüli tábor részét bizonyosan el fogják, ehez járul a hosszú alsó Dráva vonalon több helyütt könyen eszközölhető átkelése, minthogy ott huszárokon kívül a nemzet őrségnek semi de semi sorkatonai támasza sem létez. Miből ismét Jellasics nagy erejénél fogva hátunkra kerülhetvén, el fogatását táborunk legnagyobb részének meg akadályozni nem lehet, miből aztán könnyen alattomos árulásnak bélyegeztethetném. Én a felelősséget magamra nem mertem vállalni, először be látván, hogy a nemzet őrség hátrálásával valósággal meg történhetnék az elfogatás, sőt meg is kellene történnie; más részről ki állhatna illy körülmények közt jót az ütközetben ki fejlendő katonaságnak maga tartásáról? így reá állottam a vissza vonulásra, ugy hogy bellebb eresztvén az ellenséget, háta mögött a nép felkelés eszközöltessék; előrül apró csatázásokban ki fárasztassék az ellenség, oldalvást és hátulról pedig nyugtalaníttassék a nép felkeléssel. Lehetségesnek tartom ezt, de annyiszor csalódtam már helyzetemben, hogy én ezen tervnek pontos kiviteléért sem merek jót állani; mert ha a katonaság a ministeri lemondás után tőlünk elállana? Nem marad más hátra, mint a honvédekkel s azokkal kik az önkénytesekből hozzám csatlakozandnak, Pest felé vonulni. Az itteni gyakorlatlan őrseregeket el fogom ereszteni és általuk s a már begyakorolt őrseregek által, kik haza mentek, eszközleni a nép felkelést. Addig én el nem hagyom helyzetemet amíg lehet, mert szét ereszteni fegyveres népet provisio nélkül,1 " ha ezer szerencsétlenségekre alkalmat nem akarunk adni, nem lehet. Josipovich főispán urat meg kértem, hogy velem maradjon; ő velem maradand. Oldalam mellől hü barátomat 2-od alispán urat el kell eresztenem, mivel általa akarom organisáltatni a nemzeti gárdákat, kik hátulról nyugtalanítsák az ellenséget. Csanady úr körülményesen fogja elbeszélni a történteket, nekem száz ember jő nyakamra, tennem, beszélnem kell, pedig beteg vagyok testben lélekben. Adjon irányt a ministerium; ha követhetem követem azt. Igaz - mondatik, rendelkezzem teljhatalommal. De ezzel vannak erők, mellyeket engedelmességre nem kényszeríttetek. Őszinte tiszteletemet. Kanizsán 11. 7ber. 1848. Csány László KPA 1848:37. \A levél Csányi s. k. írása. A levél másolatát Csányi Kossuthnak is megküldte s. k. utóirattal. Ez a levél is itt található ezen a számon.] A Kossuthnak szóló utóirat: „Bizon küldötte engem ütközetben találand, Csanády úr már ismerős az itteni viszonyokkal, azért ezen túl legjobb lenne a pénzeket el küldeni; - miből fog erőm 17 ti. élelem nélkül.
