Századok – 1998
Közlemények - Sarnyai Csaba Máté: Úrbéri kárpótlás és/vagy arányosítás. A szekularizációs törekvések püspökkari értékelése 1848 végén II/397
ÚRBÉRI KÁRPÓTLÁS ÉS /VAGY ARÁNYOSÍTÁS 401 2. A főpapok véleménye az egyházi kárpótlás lehetőségéről és a hozzákapcsolódó vagyoni arányosításról Mindeme nehézségek és tisztázatlanságok dacára láthatjuk, hogy 1848. december elején az Országos Honvédelmi Bizottmánynak szándékában állt a törvényben vállalt szintig kárpótlást adni a katolikus egyház érintettjeinek is. Itt térünk vissza az elveszett úrbériségekkel kapcsolatos kárpótlás kérdéskörére. Az 1848. évi IX. tc. az úrbéri terhek megszüntetésével kapcsolatban az 1. §-ban kimondta a magán földesurak kármentesítését. A végrehajtás módjának kidolgozását azonban a következő országgyűlés elé utalta. Az ezzel kapcsolatos viták végigvonultak a népképviseleti országgyűlés egész menetén. Azért ejtünk néhány szót a kármentesítési javaslat útjáról 1848 december végéig — a kormány Debrecenbe költözéséig —, hogy lássuk, hogyan illeszkedik ebbe a folyamatba a később elemzendő december 15-ei keltezésű, Horváth Mihály-féle levél, illetve a benne felvetett javaslatok. Kossuth Lajos 1848. szeptember 15-én nyújtotta be az úrbéri kártalanítási javaslatot az alsó táblán. Ez mindenekelőtt a gyakorlatba kívánta átvinni a XII. tc. elvi megfogalmazásait. Eszerint a kármentesítés 5 %-os kamatozású államkötvények kibocsátásával történne, amelyeket az állam pénzügyi helyzetének megszilárdulása után egy összegben vagy kis részletekben váltanának át készpénzre. A kisebb értékű illetményeket eleve készpénzben fizetnék ki. A megváltásra fel kívánták használni a kincstári és a közalapítványi birtokok tervezett magánkézbe adásából befolyó öszszegeket is.15 A javaslat tárgyalását1 6 már a következő nap megkezdték, és a szeptember 21-ei ülésen lezajlott a végleges szavazás is.1 7 A felső tábla először szeptember 25-én foglalkozott a javaslattal, bizottságnak adva ki azt.1 8 A bizottság jelentése alapján hozott határozatot december 13-án terjesztette elő a képviselőház elnöke,1 9 és a december 23-i ülésen kezdték tárgyaim az országos határozati javaslatot a kárpótlás végrehajtásáról.2 0 A részletes tárgyalás2 1 már a következő napon megindult, de a nagy számú módosító javaslat miatt nem jutottak dűlőre. December 30-án a hadi helyzet rosszabbodása — Windischgrätz közeledése — miatt Deák Ferenc azt tanácsolta, hogy vegyék le a kérdést a napirendről.22 Másnap az országgyűlés űgy döntött, hogy székhelyét Debrecenbe helyezi át. Megjegyzendő, hogy a javaslatból a későbbiek során sem lett törvény. Mint a korábban már említett december 15-i levelében2 3 írta Horváth Mihály: a Pesten tartózkodó püspökök értesültek arról, hogy az űrbéri kármentesítés ügyét a képviselőházban „nemsokára" tárgyalni fogják. Azaz december elején történhetett 15 Beér János - Csizmadia Andor: Az 1848/49-es népképviseleti országgyűlés jegyzőkönyvei és iratai. Bp. 1954. Iratok 85. ill. 92. szám 16 Jegyzőkönyv (továbbiakban J. К. V) 422. szám 17 J. К. V 469. szám 18 Felső táblai J. К. V 51. szám 19 J. К. V 738. szám 20 Iratok 118. és 122. szám 21 J. К. V 765. szám 22 Deák Ferenc szó szerint ezt mondja: „Pirulnunk kell a jövendő előtt,ha az időt most ilyenekkel töltjük." 23 Esztergomi Prímási Levéltár,Hám akta 352. sz.
