Századok – 1998
Közlemények - Gángó Gábor: Eötvös József Ausztria nemzetiségeinek egyenjogúsításáról című röpirata és 1848–49 nemzetiségi mozgalmainak néhány aspektusa II/371
KOZLEMENYEK Gángó Gábor EÖTVÖS JÓZSEF AUSZTRIA NEMZETISÉGEINEK EGYENJOGÚSÍTÁSÁRÓL CÍMŰ RÖPIRATA ÉS 1848-49 NEMZETISÉGI MOZGALMAINAK NÉHÁNY ASPEKTUSA A röpirat címének mindhárom szavával kapcsolatban értelmező megjegyzések előrebocsátását érzem szükségesnek, mielőtt újra és újra leírom őket. „Ausztriá"-n — Eötvösnek bizonyos korábbi, 1848—49 fordulója táján keletkezett, és a magyar korona országainak problematikáját sajátosan magyar szempontból megközelítő szövegeihez1 képest változó szóhasználatának megfelelően — mindig az összállamot értem. A „nemzetiség" szó használatát is a történeti szövegek terminológiájával való szinkrónia igénye indokolja. Meg kell említeni, hogy a szó a korban még nem „az államalkotó nemzettel együtt élő kisebbség" jelentésben használatos. Az osztrák szóhasználat bizonyos értelemben a német analógiát követi, amelynek értelmében a „Volksstamm" (néptörzs) az egyes tartományokon belül élő népeket jelenti, melyek egymással egyenértékűek, s együttesen alkotják a kultúrnemzetet („Nation"). Mind az úgynevezett pillersdorfi, mind az oktrojált olmützi alkotmány ebben az értelemben beszél Ausztria „néptörzsei"-ről (Volksstämme), melyek biztosítani kívánt sajátosságainak, történeti és kulturális értékeinek összessége a nemzetiség.2 (Osztrák nemzet fogalmáról a korban természetesen nem beszélhetünk.) Az 1848. év szülöttét, a „Gleichberechtigung" terminust3 a szövegösszefüggésnek megfelelően fordítom „egyenjogúság"-nak vagy „egyenjogúsítás"-nak. A német szó ugyanis nemcsak az egyenlő jogállás tényét, hanem az egyenlő jogok megadásának politikai aktusát is jelenti. A szövegből nyert konkrét, továbbá a korra vonatkozó általánosabb történelmi ismereteinket a nyelvérzék megtámogatására előhíván nyilvánvalóvá válik, hogy Eötvös nem csak, vagy nem annyira az egyenjogúság tényéről ír röpiratában, hanem, ellenkezőleg, sokkal inkább az egyenjogúsítás még be nem teljesedett folyamatának módjairól és korlátairól érte-1 Vö. Eötvös József, Az 1848iki forradalom története - Müncheni vázlat. S. а. г., bev., jegyz. Gángó Gábor. (Eötvös József történeti és állambölcseleti művei [1.]), Budapest, Argumentum, 1993 és Gángó Gábor, 'Eötvös József írásai az augsburgi Allgemeine Zeitungban', in: Századok 128 (1994/3-4.), 737-66. 2 Bernatzik, Edmund, hrsg., Die österreichischen Verfassungsgesetze. (Studienausgabe Österreichischer Gesetze, veranstaltet von Dr. Alexander Löffler. Bd III. Die Verfassungsgesetze.), Leipzig, C. L. Hirschfeld, 1906, 75., 107. 3 Első előfordulásait összegyűjtötte, és a szóhasználatot elemzi Stourz/i, Gerald, Die Gleichberechtigung der Nationalitäten in der Verfassung und Verwaltung Österreichs 1848-1918, Wien, ОАЩ 1985, 18. skk.
