Századok – 1998
Közlemények - Gángó Gábor: Eötvös József Ausztria nemzetiségeinek egyenjogúsításáról című röpirata és 1848–49 nemzetiségi mozgalmainak néhány aspektusa II/371
372 GÁNGÓ GÁBOR kezik. Az Eötvös által másutt használt magyar (tükör)fordítás a cselekvő igeképzőt szintén tartalmazza: „a híresé vált hasonfeljogositás (Gleichberechtigung)". 4 Az Ausztria nemzetiségeinek egyenjogúsításáról (Uber die Gleichberechtigung der Nationalitäten in Osterreich) írott német nyelvű röpirat (a továbbiakban: E-gyenjogúsítás...) kézirata ismeretlen. Szerzőségét Eötvös az 1851. évi második kiadás címlapján vállalta el. Tárgyából egyértelműen kiviláglik, hogy Eötvös megírásához 1849. március 4-e, az oktrojált birodalmi alkotmány kibocsátása után fogott hozzá. A VII. számú Eötvös-noteszben 1849. május-júniusi kelettel, ill. ekkor keltezett más feljegyzések tőszomszédságában maradtak fenn az Egyenjogúsítás... közvetlen előzményeinek tekinthető töredékek. „A babilóniai torony építése félbeszakadt a nyelvek öszvezavarása által, az Austriai birodalomban ezen öszvezavarás után fognak hozzá az építéshez"5 - ez az első odafordulás a noteszben az osztrák birodalom nemzetiségi problémái felé, jól mutatván, hogy az alapgondolat — Eötvös észjárására jellemzően — ezúttal is aforisztikus megfogalmazásban bukkan fel. Ugyanitt olvasható, mégpedig magyarul a feljegyzés az egyes népek jellemző önelrievezéseiről, melyet az I. fejezetbe emel majd át, ill. 1849. június 3-i kelettel készít emlékeztető feljegyzést a magyarokkal szembeni ellenséges közhangulatról. Ez, amint arról ugyancsak részletesen szó lesz, a 7. fejezet érvelésének kiindulópontjává válik. A röpirat Ferenczi Zoltán Eötvös-életrajza szerint6 1850. március 12-én „már kapható volt". A megállapítás feltehetően azon a szövegközlésen alapul, amely a röpiratból a Pester Morgenblatt aznapi számának tárcarovatában megjelent, s amely lábjegyzetben már megadja az impresszumot: „Pesth, G. A. Hartlebens Verlag").7 Ferenczi adatát nem cáfolja Csengery Antal 1850. április 30-i levele, melyhez mellékelve küldi a röpiratot bátyjának.8 Csengery magától értetődően beszél Eötvös szerzőségéről: nem volt tehát titok, ki rejtőzik az első kiadás címlapján feltüntetett „N. N." szignó mögött. Az Egyenjogúsítás...-пак német nyelven három kiadása van. Az 1851-es és az 1871-es kiadás csak a címlapban és a tartalomjegyzékben tér el az elsőtől: a betűforma, a tördelés és a sajtóhibák mindháromban azonosak.9 Az Egyenjogúsítás... Eötvösnek egyik legtöbbre tartott politikai írása. Magyarországon legnagyobb tisztelője Jászi Oszkár volt, aki 1907-ben Néhány szempont a nemzetiségi kérdéshez című írásában „büszke örömmel" (s némi túlzással) 4 Eötvös, i. m., 63. Az „egyenjogúsítás" mint fordítási javaslat általam ismert egyetlen irodalmi előzménye: Láng István,'Báró Eötvös József és а XIX. század uralkodó eszméi', in: Magyar Társadalomtudományi Szemle, 6 (1913), 646. 5 MTAK Kt. К 780/VII. 1. [Eötvös oldalszámozása.] és Eötvös József, Vallomások és gondolatok. Összegyűjt., szerk., előszó, jegyz. Bényei Miklós. (Eötvös József művei. Szerk. biz. Fenyő István, Illés Endre, Pándi Pál, Sőtér István, Wéber Antal.), Budapest, Magyar Helikon, 1977, 134. A mondatot Eötvös áthúzta, ami a noteszekben azt jelenti: „felhasználva". 6 Ferenczi Zoltán, Báró Eötvös József 1813-1871. (Magyar történeti életrajzok. A Magyar Tud. Akadémia segélyezésével kiadja a Magyar Történelmi Társulat. Szerk. Schönherr Gyula.), Budapest, Magyar Történelmi Társulat, 1903, 177. 7 Pester Morgenblatt, 1850, No. 33. (Dinstag [!], den 12. März), 131. 8 Csengery Antal hátrahagyott iratai és feljegyzései. Bev. tan. Br. Wlassics Gyula, közzétette Dr. Csengery Lóránt. (Fontes históriáé Hungaricae aevi recentioris. Hivatalos iratok és levelek. Kiadja a Magyar Történelmi Társulat.), Budapest, Magyar Történelmi Társulat, 1928, 420. 9 Vo. Ferenczi, i. m., 174. 1. sz. j.
