Századok – 1998
Tanulmányok - Hermann Róbert: A Drávától Schwechatig. Az 1848 őszi hadiesemények a Dunántúlon és a Felvidéken. 1848 szeptember – november. Jellacic horvátországi csapatainak támadásától Simunich kiszorításáig II/327
A DRÁVÁTÓL SCHWECHATIG 339 a nádor ismét Batthyány Lajost bízta meg a kormányalakítással, tehát hogy ismét van törvényes végrehajtó hatalom az országban.4 8 Közben Jellacic csapatai szeptember 14-15-én a Murán is átkeltek, s szinte akadály nélkül indultak meg Nagykanizsa felé. Csupán néhány huszár adott le egypár lövést a Murán hidat verő horvátokra szeptember 13-án. A bán még az átkelés előtt felszólította a Magyarországon állomásozó idegen lovasezredeket, hogy csatlakozzanak seregéhez. Először, szeptember 16-án a Wrbna-könnyülovasok egy osztálya, majd Marcalinál szeptember 19-én a Kress-könnyűlovasok egy osztálya és a Hardegg-vértesezred egésze csatlakozott a bánhoz. Ezekre Jellacicnak igencsak szüksége volt, hiszen eddig alig volt lovassága. A frissen felállított báni huszárezred színvonala meg sem közelítette a magyar huszárokét. A problémák azonban még ezzel sem szűntek meg. A négy század könnyűlovas alkalmatlan volt arra, hogy a magyar huszárságot ellensúlyozza a felderítésben. Az egy ezrednyi vértest ugyan jól lehetett alkalmazni nyílt csatában, de felderítésre vagy rajtaütésre nem. A tüzérség több mint felét háromfontos és rakétaütegek alkották; mindössze 18 löveg volt hatfontos. (A magyar félnek csupa hatfontos ütegei voltak). A horvát gyalogság jelentős részét a határőrezredek népességének ifjabb vagy idősebb korosztályaiból alkotott, úgynevezett tartalék vagy népfelkelő zászlóaljai alkották, amelyek számára még tisztek sem jutottak elégséges számban. E zászlóaljak létszáma 5400-9300 fő között mozgott, ami gyakorlatilag kezelhetetlenné tette őket. (Egy sorezredi zászlóalj létszáma 1200 fő körül járt).49 Közben a magyar oldalon is komoly fordulat történt. A magyar tisztikar tagjai szeptember 14-én tanácskozást tartottak. Ebben elhatározták, küldöttség úfján felszólítják Jellacicot: mutassa elő a Magyarország megtámadására őt felhatalmazó uralkodói rendeletet. Ha Jellacic fel tud ilyet mutatni, a sorezredek semlegesek maradnak, ha azonban nem, akkor amint lehetőségük lesz reá, szembeszállnak a bán csapataival. Az erről szóló levelet 50 tiszt, köztük maga Teleki is aláírta. A levelet Bárczay János, a 4. (Sándor) huszárezred kapitánya, Kari Bubna őrnagy, a 9. (Miklós) huszárezredből, és Alois Wiedersperg őrnagy a 60. (Wasa) gyalogezredből vitték a horvát táborba. Jellacic szeptember 16-án Kiskomáromban fogadta őket, s természetesen nem tudta előmutatni az uralkodói felhatalmazást. Tartott néhány hangzatos szónoklatot a fegyverbarátságról és a dicsőséges cs. kir. hadseregről, s igyekezett erkölcsi nyomást gyakorolni a küldöttekre. A küldöttség tagjai azonban kijelentették: az első adandó alkalommal szembeszállnak seregével.50 48 A leveleket közli Hauptmann П. 274-278. A bán parancsát ld. KA AFA Karton 1894. Kr.-sl. A., resp. I. AK u. J. 1848-9^44. Csány és Teleki vitájára ld. az előbbi jelentéseit. MOL KPA 22, 96., az elsőt a másolat alapján közli Andics Erzsébet: A nagybirtokos arisztokrácia ellenforradalmi szerepe 1848-49-ben. II. k. Bp., 1952. 146-147. és Nagy László - Rohonyi Gábor - Tóth Gyula szerk.: Szemelvények a magyar hadtörténelem tanulmányozásához. A vonatkozó részt összeállította Barta István. Bp., 1955. И. к. 39-41. 49 A Wrbna-könnyűlovasoknak, a János-dragonyosoknak és Hardegg-vérteseknek küldött felszólítás fogalmazványát ld. HL Absz. ZGK 84/op. Az utolsó másolatát ld. HL GK Pr. 1848:627. Hauptmann I. 41^17., Hauptmann П. 10-11., 13., 113-114., 120-121., Hermann: A drávai hadtest 180. 50 A tisztikar Jellacichoz intézett, dátum nélküli levelét közli 60. IR. 268., magyar fordításban Gelich I. 182. és Nóvák Mihály: Zalavármegye az 1848-49. évi szabadságharczban. 2. bővített kiadás. Zalaegerszeg, 1906. 90-91. Eredetijét ld. KA AFA Karton 1897. Kr.-sl. AK, resp. I. AK u. J. 1848-13-3.
